Magyarország egyfajta nagyhatalomnak számít a hasznosítható biomassza mennyiségét tekintve, felmérések szerint ugyanis évi 15–20 petajoule energiát lehetne előállítani jó hatásfokkal a szerves hulladékokból. Ez a hatodát-nyolcadát fedezné az ország éves bruttó villamosenergia-igényének. – A biogáz az egyik legígéretesebb megújuló energiaforrás az országban – állítják a piacon érdekelt vállalkozások.
Mégis itthon a tízet sem éri el a működő biogáztelepek száma, amelyeknek nagyobbik része szennyvíztelepek iszapját dolgozza fel. Az eddigi legnagyobb biogáz-hasznosító üzemet Nyírbátorban adták át 2002 végén. A több mint két megawatt teljesítményű létesítmény évi százezer tonnányi szerves hulladékot hasznosít. A jövő év végére épülhetett volna fel Tatabányán az ország második legnagyobb biogáz-hasznosító üzeme. A Biogas-Energy Kft. által létrehozandó üzem évente 300 ezer tonna szerves mezőgazdasági és ipari hulladékot, valamint szennyvíziszapot dolgozott volna fel energiatermelési céllal, három megawatt villamos- és 3,5 megawatt hőenergia-kapacitás mellett. A város képviselő-testülete a közelmúltban azonban elutasította a biogázerőmű létesítését, főként a beszállítandó hulladékok bűzétől tartva.
Biogázt hőfejlesztési célra régóta állítanak elő egyszerű rendszerek segítségével ázsiai országokban, főként állati trágya erjesztésével, de a trágyán kívül sokféle szerves anyagból, növényi maradványokból, fűnyiradékból, élelmiszer-ipari és vágóhídi hulladékokból, szelektíven gyűjtött háztartási szemétből is lehet gyártani.
Az alternatív energiaforrások utáni kutatásban a biogáz a 70-es évek végétől a 80-as évek közepéig állt a kutatás, az ipar és a mezőgazdaság érdeklődésének előterében. Ebben az időben Németországban például 150 mezőgazdasági biogázüzemet létesítettek, de gyorsan csökkent az érdeklődés irántuk, mert kiderült, hogy a biogázüzemek az olcsó fűtőolajjal működő hőtermelő berendezésekkel szemben nem versenyképesek; a 80-as évek végére a 150 németországi biogázüzemből hatvanat le is állítottak. Ám időközben az energiaárak emelkedése miatt ismét a biogázra terelődött a figyelem, aminek fő oka az egyre nagyobb mennyiségben termelődő és elhelyezési problémákba ütköző, biogáz előállítására alkalmas szerves, ipari és mezőgazdasági melléktermék, valamint a települési hulladék. A biogázüzemű erőműveknél környezetvédelmi szempontból nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a végtermék kórokozó mikroorganizmusokat nem tartalmaz, szagtalan, és trágyaként is alkalmazható.
Az EU területén jelenleg hatezer biogáztelep működik. Brüsszel energiapolitikai célkitűzése szerint a megújuló energiahordozók felhasználásának jelenlegi, 5,3 százalékos részarányát 2010-ig 12 százalékra kell növelni, s mivel a biogáz is ide tartozik, egyre több támogatás vehető majd igénybe rá.
origo.hu
Horror kempingezés közben: maszkos, késekkel felfegyverzett társaság várta a túrázókat sátraiknál
