A díszdoktorrá avatást követően a holland miniszterelnök a Magyarországi Református Egyház vezetőivel és az egyetem rektorával tartott sajtótájékoztatón leszögezte: számára a közös értékek meglétét és fontosságát bizonyítja a megtisztelő cím. „Csodának” nevezte, hogy a Károli Gáspár Egyetem túlélte a nácizmus és a kommunizmus pusztításait. Pártjáról és politikai meggyőződéséről szólva elmondta: a holland kereszténydemokratákat a keresztény értékek közvetítése élteti, és talán ennek is köszönhető, hogy nemcsak országosan, de az önkormányzatokban is a legerősebb mozgalommá váltak.
Európáról szólva Balkenende kifejezte meggyőződését, hogy az új tagországok színesítik a közösséget, s talán képesek megváltoztatni a régi beidegződéseket. Az uniós alkotmánnyal kapcsolatban leszögezte: immáron kevés az esély a kereszténység megemlítésére. Külön megemlítette az európai zsidó hagyományt, amely szintén nem szerepel az alkotmányban, noha formálta a kontinens szellemi arculatát. A holland miniszterelnök mindazonáltal úgy véli, Európát nem szabad kizárólag gazdasági egységként szemlélni, hiszen történelmi és kulturális értelemben is egybetartozik.
Lapunk kérdésére, miszerint a liberális Hollandiában lehetséges-e a keresztények valamiféle pozitív diszkriminációja, Jan Peter Balkenende lényegében nemmel válaszolt. Hangsúlyozta, hogy hazája nyílt és befogadó társadalom, mindig szívesen látták a külföldieket.
– Meggyőződésem, hogy vallási hovatartozása miatt senkit sem lehet diszkriminálni – tette hozzá. A kormányfő üdvözli, hogy a holland fiatalok szabadon megvallhatják hitüket, mint mondta, nem is olyan régen még valamifajta ellenérzést szültek az efféle kijelentések.
Balkenende az euró bevezetéséről és az unió bővítéséről folytatott megbeszélést Orbán Viktor exkormányfővel, s találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is.
origo.hu
Halál helyett második esély: egy segélykiáltás mindent megváltoztatott
