Dráguló közlekedési tarifák

Mától emelkedtek a menetdíjak a menetrend szerinti vasúti és a helyközi autóbusz-közlekedésben. A vasútnál átlagosan hat, az autóbuszokon pedig öt százalékkal drágultak a tarifák. A szocialisták által a diákoknak ígért ingyenutazás helyett a diákigazolvánnyal utazóktól az 50 kilométeres vonatozásra jogosító havijegyért másodosztályon 1780 forint helyett már 1900 forintot kérnek.

2005. 10. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Idén már második alkalommal emelkedtek a távolsági közlekedési tarifák. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) döntése értelmében a menetrend szerinti helyközi – távolsági – autóbusz-közlekedés díjai átlagosan öt-, a belföldi közforgalmú, menetrend szerinti vasúti személyszállítás díjai pedig átlagosan hatszázalékos mértékben emelkedtek. A rendelet a vasúti helyjegyek árát nem módosítja, azonban az IC-pótjegy árát 350 forintról 390-re, míg az ICR-pótjegy árát 470-ről 520 forintra módosítja. A teljes árú jegyek 50 kilométerre, másodosztályon az eddigi 404 forint helyett 430 forintba, első osztályon 606 forint helyett 645 forintba kerülnek. Az ennél hoszszabb utazásra vállalkozóknak a kétszáz kilométerre érvényes jegyért másodosztályon már nem 1926, hanem 2030 forintot, első osztályon 2889 forint helyett 3045 forintot kell fizetniük. A diákigazolvánnyal utazóktól az 50 kilométeres vonatozásra jogosító havijegyért másodosztályon 1780 forint helyett 1900 forintot, első osztályon 2670 forint helyett 2850 forintot kérnek.
A MÁV Rt. és a huszonnégy Volán-társaság esetében a tarifaváltozást jóváhagyta az árhatóság, valamint a Pénzügyminisztérium (PM) is. Az autóbusz-társaságokat képviselő Volán Egyesülés az üzemanyagárak drasztikus emelkedése miatt hétszázalékos tarifaemelést tartott volna elfogadhatónak. A drágulás még mindig nem elég ahhoz, hogy a társaságok a menetdíjakból fedezzék kiadásaikat. Az energiaárak év közbeni változása az idén 1,78 milliárd forintnyi többletkiadást jelent a MÁV-nak. A tarifák emelése önmagában nem oldja meg a vasút gazdasági problémáit, hiszen a társaság továbbra is hitelből tudja finanszírozni működését. A menetdíjváltozást azért kellett jóváhagynia a PM-nek, mivel ez esetben a fogyasztóiár-kiegészítés mértéke is változik. Ilyen címen a szociális és kedvezményes jegyek után jutnak költségvetési forráshoz a társaságok. Azt öt-, illetve hatszázalékos jegyáremelésből adódó árkiegészítési kötelezettség nyolcszázmillió és egymilliárd forint között terheli meg az idei költségvetést. Ebben az évben először január 1-jén drágultak 4,5 százalékkal a viteldíjak. Az idei tarifaemelés együttes mértéke a Volán-társaságoknál 9,5, míg a MÁV esetében 10,5 százalék.

A BKV-jegyek is drágulnak. Jövőre 180 vagy 185 forint lehet egy vonaljegy, 6800–6900 a dolgozói, és 2560–2600 forint a tanulói bérlet ára a BKV járművein, attól függően, hogy a hó végén a Fővárosi Közgyűlés a nyolc- vagy a tízszázalékos tarifaemelési javaslatot fogadja majd el – értesült az Origo hírportál. A főpolgármesteri kabinet hétfőn tárgyal a BKV által benyújtott javaslatokról. A kormány és a főváros is cserbenhagyta a budapestieket, mert nem vállalják fel a BKV problémáit – kommentálta a fővárosi Fidesz–MKDSZ-frakció a drágulásról szóló hírt. – Egyre messzebb kerülünk az uniós nagyvárosok gyakorlatától, ahol a tömegközlekedés harmadát az állam, harmadát a város és harmadát az utazók fizetik, nálunk pedig csaknem a teljes költséget az utasok állják – közölte Wintermantel Zsolt frakcióvezető-helyettes.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.