Javuló irányzat alakult ki tegnap a pesti börzén. A BUX ugyan többször megpróbálta áthágni előző záráskori szintjét, de végül a vevők győzedelmeskedtek a parketten, s ez 0,62 százalékos emelkedést okozott. A napközben elért 236 pontos pluszból zárásra csupán 139 pontnyi maradt. A nem túl magas, sőt egyenesen már-már alacsonyak is nevezhető, 14,72 milliárd forintos forgalom jelezte, hogy a befektetők nem tudják elhatározni, miként cselekedjenek, hiszen a piac túlértékeltségéről már regények születtek. Az elemzők ugyan a BUX és vele együtt a vezető részvények áresését várják, de a csökkenés nem igazán tud bekövetkezni.
A keddi nap nyertese egyértelműen a BIF lett, 8,82 százalékos drágulásával. Az emelkedést egyetlen kötés okozta, melyet a BIF igazgatósági tagja adott, Ungár András 21 380 BIF-részvényt vásárolt, 4808 forintos átlagáron. A vezető részvények közül a 170 forinttal gyengülő Mol kivételével az összes papír drágult: a Magyar Telekom 17, az OTP 130, a Richter 400 forinttal erősödött. A kőolaj világpiaci árának gyengülése nagyban hozzájárult a Mol áreséséhez. Erősödéssel zárta a kereskedést az Egis, az Elmű és a Synergon is. A magyar olajipari cég részvényei cég részvényei mellett gyengült az FHB és a BorsodChem is.
A bankközi devizapiacon a forint erősödött az euróval szemben. A BÉT zárásakor a magyar fizetőeszköz kurzusa már 250-es szint alatt állt, ez közel 0,60 forintos javulásnak felelt meg. Kereskedők szerint a reggel közzétett, vártnál kedvezőbb szeptemberi inflációs adat kevéssé hatott a forint kurzusára, bár az alacsony maginfláció alapján a jegybank tere nőtt a kamatcsökkentésre, s ez gyengíthette volna a forintot. Ehelyett a forint egész nap erősebb volt, mint hétfőn, ami jórészt a zloty húzóerejének köszönhető – írta az MTI–Eco. A dollár is erősödött az euróval szemben a nemzetközi piacokon: Budapesten 208,06–208,20 forinton jegyezték, míg hétfőn 207,80–207,85 forinton állt.
A nemzetközi tőkepiacokon is javuló irányzat alakult ki, a legjobban a tokiói Nikkei 225 index erősödött. A legnagyobb ázsiai piacon az augusztus havi gépmegrendelések adata olyan erővel hatott a parkettra, hogy a Nikkei indikátor 2,49 ponttal szökkent fel, s árfolyama meghaladta a 13 556 pontot. Ez a szint 18 százalékkal volt magasabb a tavalyi év végén mért értékénél. Emelkedést jeleztek a vezető európai indexek is, bár csak negyed százalék alatti növekedés alakult ki.
Megszűnik a CESI. A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság vezérigazgatója – a Pozsonyi Értéktőzsde, a Prágai Értéktőzsde, a Varsói Értéktőzsde és a Ljubljanai Értéktőzsde egyetértésével – úgy határozott, hogy a CESI index napi számítását és publikálását 2005. december 30-i hatállyal megszünteti.
A közép-európai, fiatal tőkepiacok már kialakulásuktól kezdve keresték az egymás közti kooperáció lehetséges formáit. Ennek egyik eredménye volt az 1996 februárjában indított CESI index. Az indexet a budapesti, a varsói és a prágai tőzsdék hozták létre azzal a céllal, hogy a térség iránt egyre markánsabban jelentkező befektetői érdeklődést tovább erősítse, s a régióbeli részvénypiacok általános helyzetét aggregát módon mutató indikátorként segítse a befektetői döntések meghozatalát. Az indexhez a későbbiekben csatlakozott a pozsonyi és a ljubljanai tőzsde is, így válhatott a CESI index a legfejlettebb kelet-közép-európai piacokat teljes egészében lefedő, az egyes részpiacok egymáshoz viszonyított súlyát és szerepét tökéletesen visszaadó indexszé.
origo.hu
Szorcsik Viki metróbalhéba keveredett
