Először rendeztek országos előválasztásokat az olasz állam történetében, amelynek tétje – amerikai mintára – az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének meghatározása volt. A baloldali értékeket valló voksolók körében megtartott választásokon hét induló közül fölényesen nyert Romano Prodi, aki így a balközép unió immár hivatalos vezetője lett a néhány hónap múlva esedékes általános választásokon.
„Prodi olyan választást tud csak megnyerni, ahol kizárólag a baloldaliak szavaznak” – ironizált Silvio Berlusconi kormányfő, arra utalva, hogy azok járulhattak az urnák elé, akik előzőleg aláírták az ellenzék chartáját, vagy baloldali párttagok.
A négymillió voks kilencven százalékát Prodi és a kommunista mozgalom vezére, Fausto Bertinotti söpörte be, akinek tehát szintén lesz beleszólása a választási program megírásába. A feladat fogósnak ígérkezik, mivel a kommunista vezető céljai között olyan pontok is szerepelnek, amelyeket igencsak nehéz elfogadtatni az ellenzéki unióval: ilyen például a magántulajdon betiltása, a tőzsdén szerzett jövedelmek adójának emelése, vagy a bérek központi arányosítása.
Az előválasztásokkal mindenesetre Prodi biztosítani tudta vezetői posztjának kizárólagosságát, amelyre már csak azért is szüksége volt, mert amikor legutoljára kormányon volt a baloldal, akkor – részint a vezető személye körüli viták miatt – három miniszterelnök négy kormányt fogyasztott el.
Az előválasztásokat beárnyékolta, hogy a szavazás napján lelőtték Francesco Fortugno calabriai tartományi elnökhelyettest, aki éppen voksolni indult saját körzetében. Az 54 éves kereszténydemokrata politikust álarcos gyilkosok golyói terítették le a szavazóhelyiség előtt, az ügyet a maffiaellenes központ is vizsgálja.

Kulja gyenge, Kulja gyenge!