Hallgat a rendőrség a móri vérdíjról

A móri ügyben kitűzött, rekordösszegű nyomravezetői díjat tavaly szeptemberben visszavonta az országos rendőrfőkapitány. Ennek több oka lehet, egyebek mellett az, hogy már kifizették. A Nemzeti Nyomozó Iroda azonban nem erősíthette meg lapunk értesülését. A nyolc halálos áldozattal végződő bankrablás másodfokú tárgyalása tegnap a Fejér megyei helyszínen folytatódott.

Visszavonta tavaly szeptemberben az országos rendőrfőkapitány a móri bankrablás elkövetőinek fejére kitűzött 25 millió forintos nyomravezetői díjat – közölte Liszka Károly, a Nemzeti Nyomozó Iroda helyettes vezetője. Hozzátette: éppen Bene László tábornok rendelkezése alapján nem nyilvános, hogy az összeget megkapta-e valaki. Lapunk megírta, hogy kifizették minden idők legmagasabb nyomravezetői díját. Forrásunk arról is tájékoztatott, hogy a rekordösszeget már két éve fölvették.
Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője elmondta: a nyomravezetői díjat többek között akkor vonják vissza, ha azt kifizették. A törvény szerint a díjkitűzést, illetve annak visszavonását nyilvánosan ki kell hirdetni, s pontosan meg kell határozni a jutalom fejében elvárt adatok jellegét. Az eredményéről azonban a rendőrség nem köteles számot adni. A nyomravezetői díjakat rendszerint olyanoknak fizetik ki, akik egyértelmű, egyedülálló, döntő bizonyítékot szolgáltatnak egy ügyben. Általánosságban a vádemelésig el kell jutnia az ügynek ahhoz, hogy az összeget átadja a nyomozó hatóság. Évente átlagosan három- és ötmillió forint közötti összeget fizet ki a rendőrség információkért. A helyi kapitányságok legfeljebb egymillió, a megyei rendőri szervek hárommillió, a központi, országos irányító szervezetek ötmillió forintot ajánlhatnak fel, míg az országos rendőrfőkapitány korlátlan összegű díjat tűzhet ki – fejtette ki Garamvölgyi László.
Helyszíni szemlét tartott a Fejér megyei kisvárosban tegnap a Fővárosi Ítélőtábla büntetőtanácsa a móri bankrablás másodfokú ügyében. A Tóth Éva vezette bírói tanács, az ügyész, valamint a védők bejárták a két éve már műszaki üzletként működő egykori bankfiók épületét és annak környékét. Erre azért lehetett szükség, mert az elsőfokú eljárásban ez elmaradt.
Dezső Antal, az első fokon tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt Kaiser Ede ügyvédje lapunknak elmondta: indítványt adott át a bíróságnak a lapunkban hétfőn megjelent információk beszerzése érdekében. Akkor azt írtuk, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda egy szlovák és egy magyar vádlott bíróságra eljuttatott beadványát vizsgálja. Ebben a két férfi közli a hatóságokkal, hogy a móri bűncselekménnyel összefüggésben bizonyítékok állnak rendelkezésükre. Dezső Antal kérte a bíróságot, hogy szerezze be a vizsgálat adatait az ORFK-tól. Ma várhatóan a perbeszédeket is elmondják a felek.
Emlékezetes: 2002. május 9-én két fegyveres behatolt a móri Erste Bank fiókjába, ahol nyolc embert megölt, s 7,3 millió forinttal távozott. A bűncselekmény elkövetésével Kaiser Edét és Hajdú Lászlót vádolták, de első fokon csak az előbbit ítélték el emiatt. A nem jogerős döntés szerint Kaiser a pénzintézet ajtajában őrködött, amíg ismeretlen társa hangtompítós géppisztollyal végzett áldozataival. A vádlottak mindvégig tagadták, hogy közük lenne a vérengzéshez.