Október közepén állított fel vizsgálóbizottságot a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat a kórházi laboratórium privatizációs ügyeinek tisztázására. A testület felállítását az indokolja, hogy a labor több mint százmilliós veszteségének csökkentésére kiírt tender győztese jelenleg kapun kívül van, és félmilliárd forintos kártérítési perrel fenyeget, az ajtókon belül lévő vállalkozás viszont akkor léphet fel szintén több száz milliós követeléssel, ha mégis át kell adnia a terepet a vetélytársának. Az ügy hátterében jól értesültek Oláh Lajos megyei MSZP-elnököt, illetve a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök köréhez sorolt Kern József nagyvállalkozót sejtik. Az ügy pikantériája, hogy a két „nagyágyú” nem azonos oldalon áll a „betegek érdekében” zajló küzdelemben.
A szövevényes történet még tavaly kezdődött, amikor is a megyei közgyűlés úgy döntött, hogy a veszteségek csökkentése érdekében pályázatot hirdet a labor működtetésére. A tendert annak rendje-módja szerint ki is írták, idén nyár elején győztest is hirdettek, majd júliusban szerződést is kötöttek az Oláh Lajos patronáltjaként emlegetett Pronett Invest–Prolabor Kft. konzorciummal.
Az új szolgáltató azonban a szerződésben rögzített augusztus 1-jei határidővel nem tudta megkezdeni a munkát, s innentől felgyorsultak az események. G. Kiss Gyula, a kórház főigazgatója ugyanis azt mondja: azért nem, mert a konzorcium nem szállította le időre a szükséges gépeket, a konzorciumot képviselő Patvaros-Müller István viszont úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy azért nem, mert megakadályozták őket abban, hogy beszereljék gépeiket a laborhelyiségekbe.
Tették volna ezt a kórháziak azért – állítják a konzorciumhoz közel álló jól értesült körök –, mert a főigazgató és a laborigazgató egyaránt elkötelezett egy másik, a Kern József nevével fémjelzett érdekcsoportnak. A lapunk birtokában lévő jegyzőkönyvek tanúbizonysága szerint a laborigazgatót érintő gyanút arra alapozzák, hogy a főorvos asszony abban a püspökladányi laborban is vezető feladatokat lát el, ahol a Kern érdekeltségi körébe tartozó Laborigo Kft. az egészségügyi szolgáltató.
A vita ellenére azért volt ki- és bepakolás: augusztus 4-ig a korábban is bent lévő Kern-féle vállalkozás adta a laborvizsgálatok műszer- és vegyszerhátterét, majd augusztus 5-től 11-ig a nyertes konzorcium, aztán meg ismét Kernék. Közben volt ÁNTSZ-vizsgálat és fenyegetés, hogy működési engedély híján a labort be fogják zárni, volt Juhászné Lévai Katalin megyei elnök által összehívott ad hoc bizottsági ülés, ahol a főigazgatót állítólag azzal bízták meg, hogy álljon el a szerződéstől, majd szintén állítólag, a főigazgató távollétében ugyanilyen megbízást kapott a kórház gazdasági igazgatója, ám ellentétes tartalommal. A tragikomédiába illő hercehurca politikusnak, vállalkozónak, orvosnak és gazdasági szakembernek egyaránt kínos volt, ám szerencsére csak nekik, ugyanis sem abban a néhány napban, amikor a konzorciumnak megengedték, hogy gépeit felszerelje és használja, sem azt követően, ahogy a régi gépek visszakerültek, nem szenvedtek hátrányt a betegek. A kórház közalkalmazotti állományába tartozó orvosoknak és asszisztenseknek köszönhetően a vizsgálatokat rendre elvégezték. A kedélyek azonban sem egyik, sem másik megoldásnál nem nyugodtak meg, a felek továbbra is egymásnak feszülnek. A vita tárgya most az, hogy kellett-e ÁNTSZ-engedély ahhoz a tevékenységhez, amit meghirdetett a tulajdonos önkormányzat, vagy nem. Ilyennel ugyanis augusztus 1-jén, amikortól a szerződés szerint szolgáltatnia kellett volna a győztes konzorciumnak, a Kenézy-laborra nem rendelkeztek. Ennek hiánya volt egyébként az, ami miatt az ÁNTSZ is úgy nyilatkozott: az engedély beszerzéséig a konzorcium nem működtetheti a labort. A konzorcium képviselői viszont úgy vélekednek: ők nem is akarták működtetni, hanem eszközbérleti szerződést kötöttek, ahhoz meg, ugye, elég a kórház működési engedélye. Dobrossy István, a megyei önkormányzat jogásza úgy ítéli meg a helyzetet, hogy ámbár az ajánlati felhívásban szerepel a működtetés szó, valójában azonban eszközbérleti szerződés köttetett a győztes konzorciummal, így annak kiebrudalása augusztus elején valószínűleg jogtalan volt.
A vizsgálóbizottsági meghallgatást követően Pásti Gabriella, a megyei ÁNTSZ vezetője lapunknak úgy nyilatkozott: szükség van működési engedélyre – ezért is rendelte el augusztus elsején a labor bezárását arra az esetre, ha a működtető ilyennel nem rendelkezik. Most már viszont nem lenne akadálya annak, hogy a konzorcium működtesse a labort, mert szeptember elsejével az ÁNTSZ kiadta számukra a működési engedélyt.
Csakhogy azt a kórház megtámadta. Jelenleg ugyanis a Kern József érdekeltségi körébe tartozó társaság eszközeit bérli a kórház, azokkal végzik a vizsgálatokat, és ez a társaság szállítja a szükséges vegyszereket is. Mivel ez valóban eszközbérleti szerződés, nekik nem kell ÁNTSZ-engedély – ebben egyetértenek a jogászok. Abban is egyetértés van, hogy a konzorcium elég jogalappal rendelkezik egy öt-hatszáz millió forintos per megindításához, a jelenlegi partner pedig egy száz-kétszáz milliós pert nyerhet meg abban az esetben, ha a kórház felmondja a vele érvényben lévő szerződést.
A Kenézy-labor éves szinten közel kétmillió vizsgálatot végez, mintegy háromszázmillió forintos bevételével szemben több mint 425 millió forint kiadás áll. A konzorcium az évi 126 millió forintnyi veszteségnek a csökkentését ígérte nyolcvanmillióra. A G. Kiss Gyula főigazgató által felmondott szerződés szerint egy bizonyos esetszám fölött a kórház nem fizet a laboratórium szolgáltatásaiért.
Vagyis, a „takarékos” privatizáció nem szól másról, mint arról, hogy a „létszám fölötti” beteg előbb-utóbb választás elé kényszerül: vagy nem kéri a vizsgálatot, vagy pedig fizet érte. Mert azt, hogy mikor, hány embernek lesz szüksége laborvizsgálatra, teljes precizitással kiszámítani sosem lehet. Erről információink szerint nem tárgyal a szociális érzékenységű, szocialista többségű megyei közgyűlés. A vizsgálóbizottság jelentése viszont várhatóan két héten belül a képviselő-testület elé kerül.
origo.hu
Megfosztották mandátumától Fekete-Győr Andrást
