Jövő január 16-ig kifizetik az elmaradt 13. havi béreket – jelentette ki Varga László, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Hozzátette: az Országos Közalkalmazotti Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) egyetértett a problémát orvosló törvénytervezettel. A javaslat értelmében visszakerül a rendszerbe a 13. havi bér, amelynek első jogosultsági éve 2005 lesz, vagyis jövő januárban az idei 13. havi bért fizetik ki. Azok tehát, akik mindvégig munkaviszonyban voltak, nem kapnak több pénzt, őket ugyanis nem érintette hátrányosan a szabályozás. Azok viszont, akik tavaly vagy idén nyugdíjba vagy gyesre mentek, ténylegesen elestek egy juttatástól. Varga szerint ők most megkapják a pluszpénzt.
Az érdekvédő a jövő évi bérek kapcsán lapunk kérdésére azt mondta: a GDP-növekedéssel arányosan, reálértéken 3,5–4 százalékos emelést szeretnének érvényesíti. A kormánytól egyelőre nem kaptak bérajánlatot. Hozzátette: a szeptemberi béremelések kifizetésekor előfordult, hogy az alapilletmény ugyan az előírt mértékben emelkedett, a kiegészítő juttatásokat azonban csökkentették, így összességében nem nőtt a pedagógus fizetése.
A másik érdekvédő testület, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint is legalább a GDP-növekedésnek megfelelő reálbér-emelkedésre lenne szükség. Kerpen Gábor, a szervezet elnöke lapunknak azt mondta: többek között a tavaly elmaradt 13. havi bér miatt 2002 szeptembere óta mindössze egyszázalékos keresetemelkedés történt. Hozzátette: az is dinamikusabb béremelést indokol, hogy a közoktatásban dolgozók átlagkeresete tíz százalékkal marad el a szellemi foglalkozásúakétól, a magyar pedagógusok bérének vásárlóértéke pedig mindössze felét éri el az OECD-országok átlagának.
Kiket károsított meg a kormány? A kormány 2004 novemberében „nulladik havi” juttatássá alakította a 13. havi fizetést. Ennek alapján a juttatást a következő év elején fizették ki, de csak azoknak, akik január elsején még közalkalmazotti jogviszonyban álltak. Így azok, akiket év végén nyugdíjaztak, elestek a pluszpénztől. A nyolc-tízezer új nyugdíjas azon túl, hogy nem kapta meg egyhavi bérét, attól is elesett, hogy a – ki nem fizetett – járandóságot beleszámítsák nyugdíjalapjába. Tavaly decemberben, szintén egyeztetés nélkül, a kormány újabb módosítást hajtott végre: a gyesen vagy gyeden lévők kizárásával tovább szűkítette a jogosultak körét. Az Alkotmánybíróság idén szeptemberben kimondta: alkotmányellenes az a megkülönböztetés, amely a foglalkoztatottakat megillető juttatás kifizetését ahhoz a feltételhez köti, hogy a jogviszonyuk január 1-jén fennáll-e. Az érdekvédők és az ellenzék korábban arra világítottak rá, hogy a nulladik havi bér bevezetése a 13. havi helyett egyfajta költségvetési trükk volt. Az erre szánt több mint 160 milliárd forint ezzel ugyanis nem a 2004-es költségvetés hiányát növelte.
