Kifizették a móri vérdíjat

Kifizették minden idők legmagasabb nyomravezetői díját: a móri gyilkosok kézre kerítése után járó huszonötmillió forintot – értesült a Magyar Nemzet rendőrségi forrásból. Lapunk úgy tudja, hogy amíg a hatóság a vérdíj kitűzésének időpontja óta hivatalosan nem nyilatkozik annak kifizetéséről, visszavonásáról vagy éppen a fenntartásáról, addig a rekordösszeg tulajdonosa már több mint két éve átvette azt.

Forrásunk nem árulta el a jutalom birtokosát, de a móri ügyet jól ismerők sejthetik a kilétét. A férfit jelenleg is nagy erőkkel őrzik Pest megyei házában, s a jogerős döntés megszületése után a tanúvédelmi programban gondoskodnak róla.
A két és fél évvel ezelőtti, nyolcas gyilkossággal végződött bankrablás ügyének másodfokú tárgyalása tegnap kezdődött el a Fővárosi Ítélőtáblán.
*
A tavaly december 23-i elsőfokú ítéletében a Fővárosi Bíróság Kaiser Edét végleges életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte a móri vérengzésben való részvételéért, fegyveres rablásokért, valamint emberölés kísérletéért. Hajdú László fegyveres rablások miatt kapott tizenöt évi fegyházat, de a móri nyolcas gyilkosságban nem marasztalták el. A táblabíróság tegnap délelőtt a posta- és pénzszállítók ellen elkövetett támadásokra vonatkozó vádpontokat olvasta föl, délután pedig a móri ügy részletei kerültek terítékre.
Az elsőrendű vádlott védője, Dezső Antal indítványozta, hogy a táblabíróság a móri üggyel összefüggésben adja közre több tanú vallomását, valamint a védence felismertetéséről szóló jegyzőkönyveket. Kérte továbbá Kaiser Ede híváslistájának részletes felolvasását. A védő szerint ez egyértelműen bizonyítja, hogy a móri vérengzés idején Kaiser Ede Csepelen volt. A bírói tanács holnap ezeknek az iratoknak az ismertetésével folytatja a tárgyalást.
Az ügy előadó bírája a fellebbezésekről elmondta: az elsőrendű vádlott, Kaiser Ede esetében a főügyészség tudomásul vette a legsúlyosabb ítéletet, a vádlott és védője azonban a móri cselekmény alóli felmentésére tett indítványt. A másodrendű vádlott, Hajdú László elsőfokú ítéletének hatályon kívül helyezését kérte a főügyészség, mivel szerinte a Fővárosi Bíróság nem merítette ki a vádat, s nem bírálta el a móri bűncselekményben való részvételét, pedig a bizonyítékok a rendelkezésére álltak. A védelem azonban azt indítványozta, hogy a táblabíróság ne hatályon kívül helyezze a döntést, hanem mondja ki Hajdú felmentését a móri ügyben.
Emlékezetes: 2002. május 9-én két fegyveres behatolt a móri Erste Bank fiókjába, ahol nyolc embert megölt, s 7,3 millió forinttal távozott. A bűncselekmény elkövetésével Kaiser Edét és Hajdú Lászlót vádolták, de első fokon csak az előbbit ítélték el emiatt. A nem jogerős döntés szerint Kaiser a pénzintézet ajtajában őrködött, amíg ismeretlen társa hangtompítós géppisztollyal kivégezte áldozatait. A vádlottak mindvégig tagadták, hogy közük lenne a mészárláshoz.
Ma a táblabíróság tanácsa a tragédia helyszínén, a Fejér megyei Móron megszemléli az egykori bankot és környezetét, holnap pedig folytatja az iratok ismertetését. Jogerős ítélet október 27-én várható.
Ügyészek a maffiaperről. Sajtótájékoztatót tart ma a Bács-Kiskun megyei főügyész, valamint helyettese többek között a kecskeméti maffiaperben betöltött „szerepükről”. Úgy tudjuk, hogy szóba kerül a Boros-vallomás felhasználásának kérdése is. A tegnapi tárgyaláson elmaradt két védett tanú szembesítése, őket a bíróság jövő hét csütörtökön hallgatja meg ismételten. Két orvos szakértő nyilatkozott az ötödrendű vádlott, M. Richárd egészségi állapotáról, valamint telefonlehallgatási jegyzőkönyveket ismertettek. Ismeretes: R. Lászlót és tíz társát bűnszervezetben elkövetett fegyvercsempészettel és emberölés előkészületével vádolják.