Nem ért egyet a kormányzat tervezett birtokpolitikai intézkedéseivel a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz). – A magyar gazdák többsége nincs olyan helyzetben, hogy hitelt vegyen fel, ezért a kormány által meghirdetett földvásárlási kölcsönhöz elsősorban olyanok jutnak hozzá, akik jövedelmük nagyobb részét döntően nem a mezőgazdaságból szerzik meg – nyilatkozta Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára. – A földet a magyar gazdáknak kellene megvenniük, de félő, hogy nem így történik, és a birtokok áttételesen külföldi tulajdonú cégek birtokába kerülnek.
[Ismét…] Folytatás a 11.,
publicisztika a 6. oldalon >
Folytatás az 1. oldalról >
A nemzeti földalapról szóló törvény tervezett módosítása – amit az agrártárca készít elő – egy helyen kisajátítási jogcímet ad az állam javára a helyben lakók földigényének kielégítésére – állapította meg a főtitkár. A gazdakörök szerint az a probléma, hogy helyben lakónak minősül az olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezet is, amelynek bevétele több mint 50 százalékban mezőgazdaságból és ezt kiegészítő tevékenységből származik, valamint székhelye a szóban forgó településen van. Obreczán Ferenc kiemelte: mivel külföldön lakó részvényes vagy egy adott cég üzletrész-tulajdonosa is szerepelhet a jogi személy mögött, a jogszabály-változtatás nem a ténylegesen helyben lakók szükségleteit, hanem a nagyüzemek tulajdonosainak földszerzését szolgálja. Akkor is, hogy egy-egy magánszemély maximum 300 hektár földet birtokolhat, mert az elő- és haszonvételi sorrendben – a földtörvény szerint – első helyen állnak a gazdálkodó cégek tulajdonosai mellett azok alkalmazottai, amely visszaélésekre adhat okot. Mindez nem alapozhatja meg az állami kisajátítási jogot más földtulajdonosok terhére – állapította meg Obreczán Ferenc.
December elsején indul a földet életjáradékért program negyedik része, melyben mintegy öt-hatezer idős ember részvételére számítanak, akik az eddigi tapasztalatok szerint havonta mintegy 30 ezer forintos járadékot kapnak kiegészítésként nyugdíjukhoz – jelentette be tegnap a kormányszóvivői tájékoztatón Gráf József, az agrártárca vezetője. A tárcavezető tegnap újra ismertette a földvásárláshoz nyújtandó, a napokban már bejelentett hitellehetőséget. A futamidő 5–20 év, a hitel kamata 3,5 százalékos, az igénybe vehető összeg 1–50 millió forint, míg a megszerezhető föld nagysága 1–300 hektár lehet. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 100 ezer hektár állami föld értékesítését tervezi a programban.
Annak ellenére, hogy a kormány elképzelései szerint az állattenyésztő telepeknek kedveznének a változások, dolgozóik, tulajdonosaik földtulajdonhoz juthatnának, nem ért egyet a kormányzati elképzelésekkel maradéktalanul Wagenhoffer Zsombor, a megalakulásának tízéves évfordulóját tegnap ünneplő Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója sem. A szakember elmondta: az ötletet alapvetően támogatják, de nem ismerik a részleteket, ezek kidolgozásában eddig nem sikerült tárgyalniuk. – Kellene az állattartóknak a föld, de nem tudni, miképp határozzák majd meg, melyik telephez mekkora terület tartozzon.
Támogatás az ablakban. Nem jelentett be tegnap újdonságot Magda Sándor, az MSZP agrár- és vidékfejlesztési munkacsoportjának vezetője, mikor elismételte, hogy az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) négy vidékfejlesztési intézkedésére 2004–2006 között több mint 28 milliárd forint áll rendelkezésre – reagált a szocialista honatya tegnapi tájékoztatójára Lengyel Zoltán. A Fidesz szakpolitikusa emlékeztetett arra, hogy a program kiírása és elbírálása sok kritikát kapott az érintettektől, és a beadott jelentkezéseket hét hónap késedelemmel bírálták el, az augusztusra megígért kifizetéseket még mindig nem teljesítették.
Új érdekegyeztetés. Az érdekegyeztetés megújításáról írtak alá megállapodást a földművelésügyi miniszter, valamint 23 agrár-érdekképviselet és agrárszervezet megbízottai tegnap. A megállapodás értelmében kétszintű érdekegyeztetési rendszert alakítanak ki, létrehozzák a földművelésügyi és vidékfejlesztési érdekegyeztető tanácsot, valamint az ágazati tanácsokat. Az ágazati érdekegyeztetés a mezőgazdasági, az erdészeti és faipari, a halászati és vadászati, továbbá az élelmiszer-, a dohány- és italipari, valamint a közszolgálati ágazati tanácsokban zajlik majd. Az egész ágazatot érintő stratégiai, valamint koncepcionális kérdésekről a tanács fórumán egyeztetnek. (MTI)
