Bár a közszféra munkavállalóit képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma még nem hozott hivatalos állásfoglalást, a konföderáció elnökének szavai szerint tudomásul veszik a kormány döntését, miszerint a közszolgálat és a közigazgatás reformja a következő ciklusra csúszik. Szabó Endre ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a döntés okairól mindenképpen tájékoztatást várnak a kormánytól, hiszen a közszolgálati reformról Medgyessy Péterrel kötöttek megállapodást. Ennek ellenére a szövetség nem tudja megítélni, hogy a halasztással valójában mit veszített a szféra, mivel annak írásos változatát sohasem látták – éppen ezért a kormányzati indokolás mellett látni szeretnék a tervezet normaszövegét. Szabó szerint a tervezettől a közalkalmazottak magasabb béreket, kiszámítható előremenetelt és foglalkoztatási biztonságot reméltek, míg a köztisztviselői szakszervezetek – egyes jogosultságaik elvesztésétől tartva – nem támogatták azt. Fehér József szerint nem volt ellentét a közalkalmazottak és köztisztviselők között, hanem szigorúan szakmai vitáról volt szó. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára hangsúlyozta: egyedül abban a koncepcionális kérdésben nem értett egyet, hogy a két szektort teljesen egy jogállás, szabályozás alá vegyék. A szakszervezet megnyugvással veszi a kormány döntését, hogy a közszolgálat és a közigazgatás reformját egyszerre kezeli a kabinet.
Ismert: a közszolgálat reformja a Medgyessy-kormány egyik leghangsúlyosabb ígérete volt. Az eredeti tervek szerinti 300-400 milliárd forintot igénylő reform többek között teljesítményarányos bérezést, kiszámítható szakmai előmenetelt, 14. havi fizetést, önálló egészség- és nyugdíjbiztosítást ígért a közszférának.

Magyarországon replikázik a spanyol kormány, féltik a melegjogokat