Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több hónapja tartó sorozatos kamatvágásainak hatására folyamatosan mérséklődnek a pénzügyi kölcsönök kamatterhei, továbbra sem tudtak előretörni a forintalapú lakáshitel-konstrukciók.
Elsősorban betéti oldalon érezhető a csökkenés, ám kétségtelen, hogy már a hitelek esetében is megfigyelhető egyfajta lemorzsolódás, jóllehet a jegybanki kamatvágásnál enyhébb mértékben. Akárhogyan is, a lakáscélú hitelek piaci szintjének átlagos kamatlába már 8,5-9 százalék közelében van, s az átlagos hitelköltség mutatója (THM) is 10-11 százalékra zuhant a nyári 13,15 százalékról. A kimutatások alapján a hitelt felvevő banki ügyfelek többsége inkább vállalja az árfolyamkockázatot – elsősorban svájci frankban adósodik el. Annak ellenére, hogy a támogatott, forintalapú hitelek kondíciói immár megegyeznek a devizaalapúéval, vagyis a kamatok és a havi törlesztőrészletek is hasonlók a két formáció esetén. Ennek ellenére továbbra is a devizaalapú hitelek dominanciája tapasztalható a hitelpiacon. Szakértők szerint ennek az egyik oka, hogy egyre többen szorulnak ki a támogatottsági körből. Elemzői vélekedések alapján idén tovább folytatódik a piaci alapú devizahitelek előretörése, amit az is alátámaszt, hogy az év első felében a felvett hitelek 57 százaléka volt piaci devizahitel, míg az előző évben ez az arány 20 százalék volt. Egy másik statisztika szerint a devizahiteleken belül a svájcifrank-alapú a legkeresettebb: 90 százalékot éri el az aránya, míg az euróalapút az „optimistább” kölcsönkérők választják.
origo.hu
Elgázolt egy embert a vonat Kecskeméten
