Számítások alapján öt éven belül is maximum a nyugat-európai szint felét érhetjük a jelzálog-hitelezés területén. Nemcsak az úgynevezett GDP-arányos mutató gyengébb, mint a nyugati ráta, hanem a futamidő tekintetében is van hová fejlődnünk: míg a Lajtán túl a jelzálog-hitelezés futamideje 17,6 esztendő, addig hazánkban ez mindössze hat év.
Az EU-ban ez az arány átlag 40 százalék, amely nominálisan 3,9 ezermilliárd euró kintlevőséget jelent. Azaz: Magyarországon az ingatlanoknak csak 20 százaléka terhelt jelzáloghitellel; ez ugyancsak azt jelzi, vannak tartalékok ezen a területen. Spéder Zoltán, az OTP Bank alelnök-vezérigazgatója a hitelintézet gyorsjelentését ismertető tájékoztatón ezzel kapcsolatosan kifejtette: ezen a területen átmeneti lassulás után intenzív növekedés prognosztizálható. Hasonlóképpen látja a helyzetet a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. vezérigazgató-helyettese.
Harmati László egy szakmai konferencián hangsúlyozta: a jelzáloghitel-piac előtt hosszú távon jelentős fejlődés áll. Számítások alapján kimutatták, hogy az unió a magyar gazdaságra leginkább hasonlító tagállamaiban (Portugália és Írország) az elmúlt tíz évben az átlagos piaci bővülés évente 6,5 százalék volt. Ezen ütem alapján hazánk esetében 2015-ig a jelzáloghitelek állományának a GDP-hez viszonyított aránya ugyan nem érné el a 12 százalékot sem, ám szakértők úgy tartják: a piacban ennél nagyobb fejlődés van.
Üzentek Magyar Péternek: A gyermeknevelés és a gyermekvédelem nem politikai show-műsor