A szegedi sportrepülőtér közelében lévő romos házakban több roma család élte mindennapjait. Akadtak, akik jogosan laktak az épületben, akadtak, akik illegálisan költöztek a Szeged határában levő, lepusztult ingatlanba. A helyi önkormányzat a közelmúltban elhatározta, hogy részben a repülőtér fejlesztése, részben a lakóházak életveszélyes állapota miatt kiköltözteti az épületből a bent lakó családokat. Kalmár Ferenc, a szegedi önkormányzat képviselője elmondta, nem ez az első eset, hogy lakóépületet kellett lebontani annak lakhatatlansága miatt, de a módszer korábban nagyban különbözött a mostanitól. – 2000-ben a város polgári vezetése 14 önkormányzati házat bontott le a Rókus városrészben, mert annyira romos állapotban voltak, ám abból nem lett botrány – jegyezte meg Kalmár Ferenc. Hozzátette: akiknek szerződésük volt, azok helyben kaptak önkormányzati lakást, s akkor senki nem elégedetlenkedett.
Ezúttal Szeged 2002-től szocialista vezetése megbízta a fővárosi Konszenzus Alapítványt, hogy oldja meg a roma családok kiköltöztetését. Az alapítvány az önkormányzattól 29 millió forintot kapott a program kivitelezésére. Mint utóbb kiderült, a repülőtéri ingatlanból kiköltöztetett romák nagy részét nem Szegeden helyezték el, hanem a csongrádi megyeszékhelytől távol, csaknem száz kilométerre, vidéki településeken.
Hat családot a Bács-Kiskun megyei Jánoshalmára telepítettek. Petrovics Edit, az egyik érintett elmondta, szerettek volna Szegeden vagy a város közelében maradni, de hiába találtak számukra megfelelő lakást, egyik sem felelt meg az alapítványnak. – Nem akartuk, hogy ide telepítsenek, de ma már számunkra is nyilvánvaló, hogy el akartak minket tüntetni Szegedről, de még a megye területéről is – panaszkodott Petrovics Edit. Hozzátette: – Megfenyegettek, ha nem jövünk ki a reptéri házból, akkor kommandósokkal vernek ki minket, és elveszik a gyermekeinket.
Petrovics Editnek 900 ezer forintért vásároltak Jánoshalmán egy romos házat. – Mikor megérkeztünk, az udvaron nyakig ért a gaz, 48 zsák szemetet szedtünk össze, és mi vezettettük be ide a vizet – mondta. – Mióta itt vagyunk, a gyerekek nem járnak iskolába, az élettársam nem kap munkát, így kénytelen Szegedre viszszajárni dolgozni. Itt óriási a nyomor, olyan helyre telepítettek minket, ahol nem biztosított a megélhetés, nincs munka.
Petrovics Edit elmondása szerint akadt olyan család is, aki olyan tanyára került, ahová a rigó is egy hétre elegendő hideg élelemmel megy. De vannak, akik szegedi lakótelepi lakást kaptak, bár nem tudja, hogy milyen alapon tettek köztük különbséget. A három gyerekét nevelő asszony megunta a jánoshalmi kilátástalan helyzetet, és döntött: eladta a lakást, és csütörtökön mennek vissza Szegedre albérletbe, a gyerekek alig várják, hogy otthon legyenek.
Kolompár György és családja rosszabbul járt, velük egy düledező házat vásároltattak meg. – Kétmillió forint lelépési pénzt kaptunk a három gyerekkel – emlékezett vissza Kolompár György, akinek Szegeden évek óta munkaviszonya volt. Hozzátette: ők is szerettek volna Szegeden maradni, de nem hagyták nekik, így ott kellett hagyni a munkahelyét is. – Az alapítvány illetékese azt mondta, találtak nekünk megfelelő házat, amelyet rendre sötétedés után mutattak meg. Végül egy este felraktak bennünket egy teherautóra, és meg sem álltunk Jánoshalmáig. Mikor ideértünk, azt mondták, a ház 650 ezer forintba, a segítség pedig 200 ezer forintba kerül – elevenítette fel a történteket Kolompár György. Hozzátette: se ügyvéd nem volt jelen, se tanúk, azt mondták, gyorsan kell cselekedni. Végül kifizették a pénzt, cserébe pedig egy papírt kaptak (egy hónapokkal korábbi, nem hiteles tulajdoni lap másolata volt), s azt mondták nekik, övék a ház. Kolompár György szintén úgy döntött, visszaköltöznek Szeged közelébe, mert itt óriási a nyomor.
Kis Pető Tibor jánoshalmi szociológus nem érti, hogy miért hozzájuk szállították a családokat, mikor itt harmincszázalékos a munkanélküliség, és a helyieknek sem jut munka. – Az újonnan érkezett roma családok nagyvárosi léthez szoktak, nekik ez a falusias környezet idegen – jegyezte meg. Hozzátette: Jánoshalma eddig is haldokló település volt, nem bír el újabb támogatásra szoruló lakókat.
Bányai Gábor, a Fidesz választókerületi elnöke szerint ami történt, az a gondok exportálása. Alig van munkahely a városban, és szűkös a segélykeret is. – A helyi önkormányzatnak az eddigi tortát a jövőben még több szeletre kell majd osztania, sötét a jövőkép, ez a város utoljára a második világháború után nézett így ki – érvelt.
Rapcsák András, Jánoshalma SZDSZ-es polgármestere lapunknak elmondta, velük senki nem közölte, hogy a településre szegedi roma családokat fognak beköltöztetni, akkor szereztek róla tudomást, amikor az alapítvány felvásárolta a házakat. – A városban komoly munkanélküliség van, a családok érkezése pedig tovább növeli a település gondjait – jegyezte meg a polgármester.
Botka László, Szeged polgármestere lapunknak elmondta, a romák kiköltöztetését képviselő-testületi ülésen határozták el, s a helyzet megoldására 29 millió forintot szavaztak meg. – Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium javaslatára a Konszenzus Alapítványt kértük fel a konfliktus kezelésére – közölte Botka László. Hozzátette: az alapítvány négy hónapig feltérképezte az érintett családokat, megvizsgálta, honnan jöttek, hová szeretnének költözni. A szegedi polgármester szerint a családok maguk döntöttek arról, hogy hol szeretnének a jövőben élni. Az üggyel kapcsolatban Botka László annyit mondott, ez egy példa arra, hogy normálisan is lehet kezelni az ilyen eseteket, de ha valaki tud jobbat, akkor álljon elő az ötletével.
Geskó Sándort, a konfliktuskezelést vállaló alapítvány vezetőjét lapzártáig nem tudtuk utolérni.
origo.hu
Így lesznek nyitva a boltok a hosszú hétvégén
