Fókuszban a biomassza és a szél

A megújuló energiaforrások térnyerését nemcsak uniós előírások, hanem állami támogatás is elősegíti. A biztosnak látszó pénz következtében mintha túl sok zöldenergia keletkezne, amely technikai és pénzügyi gondokat okozhat a magyar villamosenergia-rendszerben – vélekedik a szakember.

A megújuló forrásokból elállított villamos energia mennyisége tavaly ugrásszerűen megnőtt, ami elsősorban a biomassza-tüzelésnek köszönhető – mondta kérdésünkre Stróbl Alajos, a Magyar Villamosenergia-irányító Rendszer Rt. vezető munkatársa. Vízerőműből nem lett több – teljesítményük körülbelül 50 megawatt maradt –, a szélerőművek sem voltak még jelentősek – három megawatt –, és az egyetlen kommunális hulladékhasznosító rekonstrukciója – 24 megawatt teljesítménnyel – még nem fejeződött be. Ugyanakkor több régi, széntüzelésű erőműben megkezdődött a fatüzelés. A támogatás miatt két széntüzelésű erőműben jogilag is elkülönítettek egy-egy egységet a tiszta fatüzeléshez – Pannongreen, Bioenergia –, a többiben pedig – Ajka, Borsod, Tiszapalkonya – a szénnel együtt tüzeltek el biomasszát, ez esetben fát. A tervek szerint az idén a megújuló forrásokkal működő erőművekből kiadott villamos energia mennyisége eléri az egy terrawattórát.
A közép- és hosszú távú tervekben a szakemberek azzal számoltak, hogy a szélerőművek és a biomassza-tüzelés terjedése miatt egyre több villamos energiát lehet így a hálózatra adni. Az EU hazánknak 3,6 százalék elérését tűzte ki 2010-ig, ez a részarány a kibővült EU tagországai között a legkisebb. Ennek teljesítésére felkészült az ország – állította Stróbl. Mi több, a terveket máris túlteljesítettük. Az első fél évben elértük a kitűzött terv 75 százalékát.
Beindult a szélerőmű-építés, így az idén a szélerőműpark legalább megkétszereződik. Igaz, nagy volt az ijedtség, amikor köztudomásúvá vált, hogy 2007 elejéig csaknem 1700 megawattnyi szélerőműparkot akarnak hazánkban üzembe helyezni. Már működik egy 1,8 megawattos szélerőmű, ami 611 millió forintba került. Van olyan új erőmű, ahol elég volt 10 százalék önrész, a többi EU- és állami támogatásból adódott. Építési, környezetvédelmi engedélyeket kérnek és kapnak. A bankok óvatosabbak, de a 23 forint/kilowattóra állami támogatás tartós törvényes biztosítéknak látszik. Kérdés lehet, hogy a legnagyobb mai magyar szélerőmű ezerszeresére ki fog rövid idő alatt 500-600 milliárd forintot áldozni. Az is kérdés, hogyan fog egy ilyen erőműpark 2007-ben együttműködni a többi erőművel és az importtal – töprengett Stróbl Alajos, aki szerint a szélerőművek csak lépésről lépésre illeszthetők be a hazai energiarendszerbe.