Harminc esztendeje, 1975. november 20-án halt meg Francisco Franco Bahamonde tábornok, aki a spanyol polgárháború kitörésétől, 1936-tól, 39 éven keresztül meghatározta a spanyol állam sorsát. Spanyolország jövőre emlékezik meg két eseményről: a második spanyol köztársaság kikiáltásának 75. és a spanyol polgárháború kitörésének 70. évfordulójáról.
A Sigma Dos közvélemény-kutató iroda az évforduló alkalmából közzétette felméréseinek eredményét. A 2000-ben – a diktatúrából az alkotmányos királyságba való átmenet 25. évfordulóján – készült hasonló felméréshez képest 13 pontot romlott a néhai tábornok megítélése, hiába készültek a polgárháborút és a francoista diktatúrát kedvezőbb színben feltüntető tévéműsorok. A megítélés romlásában főleg az a körülmény játszik döntő szerepet, hogy az 1975 után született fiatalok értékrendjében fontos szempont az emberi jogok tiszteletben tartása, illetve az életszínvonal.
Most, harminc évvel Franco halála után tény, hogy a spanyol polgárháború már történelem, de az állampolgárokkal együtt élő történelem. Ezt ékesszólóan bizonyítja az a körülmény, ahogy márciusban eltávolították Madridból Franco utolsó szobrát. A kisebb radikálisi csoportokon kívül a néppárt is tiltakozott, és napokig tartott a heves vita a két nagy párt között. A szoboreltávolítás a spanyol szocialista párt tavalyi kormányra kerülése után nem sokkal kezdődő kétpárti program része: a katalán radikálisok és az ugyancsak katalán Környezetvédő Baloldal igazságot akarnak szolgáltatni az életben maradt és áldozatul esett köztársaságpártiaknak. Az eltelt másfél év alatt azonban napnál világosabban kiderült, hogy ebből nem lehet kizárni a másik oldalt sem, ráadásul sokkal óvatosabban kell kezelni a kérdést. José Luís Rodríguez Zapatero kormányfő kénytelen volt belátni, hogy a történelmi igazságtétel még mindig érzékeny pont, és igyekszik elérni, hogy a spanyol polgárháború másik tábora se maradjon ki belőle.
origo.hu
Azt hitte, nem látják: videón, ahogy tiltott tárgyat akarnak bejuttatni a balassagyarmati börtönbe
