A Tankó család 1914-ben telepedett meg Debrecenben, ahol a későbbi biokémikus édesapja néhány év múlva a frissen alakult Tisza István-egyetem filozófiaprofesszora lett. A Debreceni Református Kollégiumban nevelkedett természettudós-palánta a húszas évek közepén kémiát és biológiát hallgatott az egyetem bölcsészeti karán, ám ezzel párhuzamosan egyetemi hallgatóként Bodnár János professzor vezetésével bekapcsolódott a biokémiai kutatásokba az Orvos Vegytani Intézetben. – Tankó Béla tudományos pályafutásának indulásával szinte egy időben vette kezdetét a hazai biokémia első nagy korszaka, amelynek első tudományos eredményei Bodnár professzor kutatásaiban jelentkeztek, majd a harmincas-negyvenes években a Szent-Györgyi Albert nevével fémjelzett anyagcsere-kutatásban csúcsosodtak ki – mutat rá Fésüs professzor. Ebben az időben Tankó Béla is anyagcsere-kutatással, konkrétan a szénhidrátokkal foglalkozott, aminek eredményeként 1935-ben Robinsonnal együtt izolált, illetve leírt egy addig ismeretlen molekulát, a fruktóz-1-foszfátot, ami Tankó–Robinson-észter néven vált ismertté a szakirodalomban.
A harmincas-negyvenes évek egyszerű vegyületeinek leírásához képest az ötvenes években – nem sokkal a debreceni Biokémiai Intézet megalapítását követően – újabb tudományos áttörés következett: megindult a bonyolultabb rendszerek, így például az örökletes tulajdonságok közvetítésében meghatározó szereppel bíró nukleinsav kutatása, amiben Tankó Bélának megint csak úttörő szerep jutott. Ő volt ugyanis az első Magyarországon, aki ennek a bonyolult óriásmolekulának a működésével foglalkozott. Bár akkoriban még a gének létezéséről nem voltak információk, később mégis ezek az alapkutatások vezettek odáig, hogy felismerték, az egyes ember összes örökletes tulajdonságát a dezoxiribonukleinsav- – közismert nevén DNS – molekulák határozzák meg, e savak sorrendje az a kódkönyv, amely programozza, milyen lesz az alkatunk, a vércsoportunk, milyen lesz a szemünk-hajunk színe, milyen betegségekre leszünk hajlamosak, vagy éppen ellenkezőleg: teljesen immunisak.
– Most, a DNS-, illetve génkutatások – és nem kis részben az informatika – fejlődésének eredményeként ott tartunk, hogy egyszerre tízezernél is több gén működését tudjuk vizsgálni, módunk nyílik az örökletes állomány komplex tanulmányozására, az örökletes betegségek feltérképezésére, diagnosztizálására a többek között általunk is kifejlesztett eszközök segítségével. Ez a tevékenység az egyik pillére az egyetem által nemrégiben létrehozott tudásközpontnak, a másik pedig a nanotechnológia. A segítségével nagyon kicsiny anyagi részecskék, speciális molekulák állíthatók elő abból a célból, hogy például a genomika által leírt betegségeket célirányosan tudjuk kezelni – öszszegzi Fésüs professzor a biokémia debreceni eredményeit.
A kutatás-fejlesztés keretét a tavaly 1,7 milliárd forintos állami támogatással létrehozott komplex tudományos bázis, a Genomnanotech néven jegyzett tudásközpont adja. A kutatás fő iránya a géntérkép vizsgálata, illetve annak kutatása, milyen nanotechnológiával előállítható molekulákkal lehet az egyes betegségeket kezelni. A kutatások a népbetegségek, így a rák, a cukor-, a szív- és az érrendszeri betegségek, illetve a légzőszervek, a fogak és a mozgásszervek megbetegedéseit egyaránt érintik. A cél az, hogy kizárólag a beteg sejtek befolyásolására alkalmas készítményeket állítsanak elő, amelyek csak a meghatározott területen hatnak, és nem mérgezik az egész szervezetet.
– Most például ígéretes eredmények mutatkoznak egy, a figyelem középpontjától eddig kissé távol eső, ám annál fontosabb területen, a COPD-betegségcsoport esetében is – mondja Fésüs professzor. – Ez a betegség, vagyis a tüdő hörgőfelületeinek csökkenése, illetve az emiatt bekövetkező fulladás ugyanis Magyarországon, de az egész világon vezető haláloknak számít az idős korosztály körében. Ráadásul pillanatnyilag nincs rá speciális gyógyszer. A debreceni K+F tevékenység e területen egy nagy nemzetközi gyógyszergyár bevonásával folyik, s igen rövid időn belül eredménnyel kecsegtet. A debreceni tudásközpont módot ad arra, hogy kutatóink cégeket alapítsanak, ezekbe az egyetemet, illetve külföldi, jelentős tőkével rendelkező vállalkozásokat vonjanak be. A világon sok helyen évek óta így dolgoznak és érnek el világra szóló eredményeket kutatók, gyártók és forgalmazók. Az együttműködés azért is lehet rokonszenves, mert így a lehető legrövidebb időn belül eljutnak a betegekhez a legkorszerűbb kutatások alapján kifejlesztett, a korábbiaknál jóval hatékonyabb gyógyszerek, terápiás eszközök.
Magyar Péter a nők elleni erőszak napját alapította meg