Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa bírálta az ügyeleti perekben hozott bírósági döntéseket. Mint mondta: azok nem saját hatáskörüknek megfelelően jártak el, mert az alkotmányban szereplő alapjogra hivatkozva hozták meg döntésüket. Ezt azonban nem tehették volna, hiszen csak alkotmányos törvényekre hivatkozva dönthetnek – mondta az ombudsman. Hozzátette: ha a bíróságok alkotmányellenesnek találták az ügyelet hazai jogi szabályozását, akkor az eljárást fel kellett volna függeszteniük, és az ügyet az Alkotmánybíróságnak kellett volna továbbítaniuk. Ismeretes: ilyen ügyekben elsőként a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Bíróság hozott jogerős döntést. Közbenső ítéletében az orvosoknak adott igazat, s kimondta: az ügyelet teljes egészében munkaidőnek tekintendő. Első fokon egyébként más ügyeleti perekben is ugyanez a döntés született. Az orvosok azért indítottak pereket, mert – az Európai Bíróság ítéletével ellentétesen – hazánkban egy kormányrendelet alapján az ügyeletnek csak egy részét tekintik munkaidőnek, s csak ezután fizetnek túlmunkadíjat. Baksai István, a kórház főigazgatója elmondta: a Legfelsőbb Bírósághoz fordulnak. Furcsának találják, hogy a bíróság a magyar törvényekkel szemben hozott döntést.
Ha minden ügyeletet ellátó orvosnak és egészségügyi szakdolgozónak az EU-csatlakozásig visszamenőleg kifizetnék a vélt túlmunkadíj-elmaradást, akkor becslés szerint kamatok nélkül 40 milliárd forintba kerülne.
Szolnoki botrány. A pert indító 14 baleseti sebész arról kapott tájékoztatást az intézmény vezetőségétől, hogy megvonják tőlük a béren kívüli juttatásokat, 12 órás munkarendre kötelezik őket, és átmenetileg nem végezhetnek előre tervezhető műtéteket. Az orvosok jogi képviselője, Szántai Katalin akkor úgy nyilatkozott, hogy az intézmény bosszújáról van szó. A kórház vezetősége azonban visszautasította ezt az állítást. Azóta az érintettek megállapodtak abban, hogy az orvosok átmenetileg mégis megkapják a pótlékokat.
