Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa bírálta az ügyeleti perekben hozott bírósági döntéseket. Mint mondta: azok nem saját hatáskörüknek megfelelően jártak el, mert az alkotmányban szereplő alapjogra hivatkozva hozták meg döntésüket. Ezt azonban nem tehették volna, hiszen csak alkotmányos törvényekre hivatkozva dönthetnek – mondta az ombudsman. Hozzátette: ha a bíróságok alkotmányellenesnek találták az ügyelet hazai jogi szabályozását, akkor az eljárást fel kellett volna függeszteniük, és az ügyet az Alkotmánybíróságnak kellett volna továbbítaniuk. Ismeretes: ilyen ügyekben elsőként a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Bíróság hozott jogerős döntést. Közbenső ítéletében az orvosoknak adott igazat, s kimondta: az ügyelet teljes egészében munkaidőnek tekintendő. Első fokon egyébként más ügyeleti perekben is ugyanez a döntés született. Az orvosok azért indítottak pereket, mert – az Európai Bíróság ítéletével ellentétesen – hazánkban egy kormányrendelet alapján az ügyeletnek csak egy részét tekintik munkaidőnek, s csak ezután fizetnek túlmunkadíjat. Baksai István, a kórház főigazgatója elmondta: a Legfelsőbb Bírósághoz fordulnak. Furcsának találják, hogy a bíróság a magyar törvényekkel szemben hozott döntést.
Ha minden ügyeletet ellátó orvosnak és egészségügyi szakdolgozónak az EU-csatlakozásig visszamenőleg kifizetnék a vélt túlmunkadíj-elmaradást, akkor becslés szerint kamatok nélkül 40 milliárd forintba kerülne.
Szijjártó Péter: hat konzul lesz jelen a Ferencváros-Ludogorec futballmérkőzés helyszínén
