Tarnabod, a Tarna-patak partján fekvő, 850 fős község magában hordozta és még ma is magában hordozza azokat a problémákat, amelyekkel sok száz hasonló sorsú magyar falunak kell megküzdenie, és az élethalálharc legtöbbjük számára a biztos pusztulással végződhet. Mára aprófalvak százai haladnak öles léptekkel a kihalás felé a drasztikus munkanélküliség, a fiatalok elvándorlása és a lehetetlen életkörülmények miatt. A többségében romák lakta Tarnabodon is óriási a munkanélküliség, a községben kézzelfogható a szegénység, sok helyen csak elhagyott, romos házak árulkodnak a korábbi civilizáció nyomairól. Tarnabodon egy tavaly nyáron indult kísérleti programmal megkísérlik a pusztuló település talpra állítását. A program célja, hogy a nagyvárosokba – elsősorban a fővárosba – költözött, s ott reménytelen állapotban tengődő, ugyanakkor vidéki gyökerekkel rendelkező, az ottani életet és a háztáji gazdálkodást ismerő és vállaló családoknak komplex segítségnyújtással lehetővé tegye a visszailleszkedést a vidéki életbe. Azt tervezték, hogy tizenöt-húsz talpra állásra képes családot költöztetnek Tarnabodra, akik a helyiekkel együtt esélyt kapnak az újrakezdésre.
A tervezett másfél tucat család helyett azonban jelenleg csak nyolc házban laknak új lakók, az előőrs tavaly december elején érkezett a hevesi községbe. A „befogadottak” számára az ingatlanokat a programban oroszlánrészt vállaló Magyar Máltai Szeretetszolgálat vásárolta meg, a költségekhez a szociális tárca 30 millió forinttal járult hozzá. – Fontosnak tartom, hogy a program minél jobban érintetlen maradjon a politikától, nem tenne jót az ügynek, ha kezdeményezésünk a pártcsatározások kereszttüzébe kerülne – fogalmazott Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke, a hajléktalanügyekért felelős miniszteri biztos. Véleménye szerint minden magyarországi kis- és nagytelepülés más-más helyzetben van, és a gondokra minden esetben eltérő gyógymód lehet a megoldás. A tarnabodi kísérleti programban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mellett részt vesz a Hajléktalanokért Közalapítvány és a Tutor Alapítvány is. A miniszteri biztos megjegyezte, a szociális tárca által biztosított pénzből vették a betelepülő családok számára az ingatlanok egy részét, finanszírozták az adminisztratív feladatokat, és támogatták a foglalkoztatási programokat is. – Hollandiából 15 millió forintnyi adományt kaptunk, amiből ingatlanokat vettünk, többek között a jövőbeni óvodát is, amelynek a felújítását az önkormányzattal közösen végezzük – folytatta Vecsei Miklós. Hozzátette: megvettek egy régi istállót is, ahol a tervek szerint egy háztartási gépeket szétszerelő üzem létesülhetne, amely 30 helyinek adhatna munkát. A civil szervezetek és az önkormányzat összefogásában további programok és beruházások valósultak meg, amelyek a falu „felélesztését” szolgálhatják. Kialakítottak egy kis mozihelyiséget, vettek két traktort, amelyekkel egyrészt a befogadottak földjeit szántják, de segítik a község többi lakójának gazdálkodását is. A járművek mellett vásároltak egyéb kisebb gépeket, szerszámokat is. – Szerettünk volna kialakítani egy rendezett focipályát a helyieknek, de nem volt rá igény, s így az önkormányzat inkább egy konditermet szerelt fel – mondja a szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke. A közelmúltban egy keresztény csereprogram révén két német fiatal érkezett a faluba, az egyikük fociedző, aki a fejébe vette, hogy megszeretteti a labdarúgást a helyi fiatalokkal. A különböző, a szórakoztatást és ismeretterjesztést szolgáló kezdeményezések persze csak akkor érnek valamit, ha csökken a drasztikus méreteket öltött munkanélküliség, és biztosított lesz a megélhetés. – Beszereztünk a falu számára egy buszt, amely megoldotta azt a gondot, hogy a lakosok nem tudtak bejárni a környező településeken levő munkahelyekre – tette hozzá Vecsei Miklós.
Pető Zoltán, a település polgármestere elmondta, a falubusz körülbelül ötven munkahelyet „hozott” eddig Tarnabodnak, amely óriási szám egy ilyen hátrányos helyzetben levő község számára. A foglalkoztatás javítását szolgálja a közmunkaprogram is, amelyben ilyen-olyan formában eddig 75 ember dolgozott. – Fontosnak tartom, hogy minél több bodit sikerüljön bevonni a közmunkaprogramba, az emberek előbb-utóbb megszeretik a munkát, meg kell szokniuk, hogy a megélhetésért dolgozni kell. Ha valaki hét-nyolc hónapot eltölt ebben a programban, akkor később könnyebben be tud illeszkedni más állandó és jobban jövedelmező munkahelyekre is. Emellett további kezdeményezésekkel igyekeznek hozzájárulni a falu talpra állításához.
– A konyhakerti és az állattenyésztési programokkal a mezőgazdasági gazdálkodás beindítását és fejlesztését kívánjuk előmozdítani – jegyezte meg Vecsei Miklós. Hozzátette: a higiéniás programmal pedig a családokat igyekeznek rendre és tisztaságra nevelni, s akik pozitívan reagálnak erre, azokat különböző eszközökkel és tisztítószerekkel is segítik.
Sokan állítják, a falu fellélegezhet, ami még akkor is igaz, ha évek kellenek ahhoz, hogy teljes nyugalommal kijelenthessük: Tarnabod megmenekült. Akadnak persze olyanok is, akik lényegesen borúlátóbbak. – Egyre reménytelenebb Tarnabod helyzete, óriási gondok vannak, amelyen változtatni kellene, különben ez a falu is menthetetlenné válik – értékelte a változásokat Donovárné Kovács Éva, a helyi Fidesz-csoport elnöke. Sokan főleg a bizonytalanságtól félnek, s nem érzik a saját bőrükön a változást. – A hónap végén számomra lejár a közmunkaprogram, s nem tudom, mi lesz azután – árulta el Balogh Ernőné, az egyik befogadott. Hozzátette: az új otthonából is bármikor kitehetik, és akkor az utcára kerül. Attól fél, hogy onnan nem lesz visszaút.
origo.hu
Kiderült, hogy mikor indul a magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra
