A folyó fizetési mérleg, az államháztartás finanszírozási igényének aggasztó mértékű növekedése, bizalomvesztés, leminősítés, túlzott deficit miatti eljárás az egyik oldalon, az infláció viszonylag kevés áldozattal járó leszorítása és növekvő exportteljesítmény a serpenyő másik oldalán – dióhéjban így foglalható össze a mögöttünk álló év. A kormányzati sikerpropaganda és az ezzel éles kontrasztban álló napi tapasztalatok ellentmondásairól kérdeztünk gazdasági elemzőket, hogy reális képet kaphassunk az idei év folyamatairól.
Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor, korábbi jegybankelnök szerint az idei év nemzetközi szempontból a lecsúszás esztendeje volt, és uniós csatlakozásunkat tekintve gyenge kezdetet jelentett. Gazdasági fejlődésünk mértékét nem a régi EU-tagállamok növekedési ütemével kell összevetni, hanem a frissen csatlakozott országokéval, akik az uniós tagságukból jobban profitáltak, mint hazánk. Az úgynevezett tízek körében leszakadó tendenciát mutatunk, GDP-növekedésünket Csehország, Szlovákia és a balti államok is túlszárnyalják.
A szakember szerint önbecsapás a jelenleg stagnáló német gazdasághoz viszonyítani a hazai adatokat. A sokszor idézett GDP-növekedési rátánál sokkal beszédesebb a hazai nemzeti jövedelem, a GNI adata, mely nem tartalmazza a külföldi jövedelmeket, és így jóval alacsonyabb is – figyelmeztet Bod Péter Ákos, aki egyetért az elemzőkkel abban is, hogy az év legnagyobb gazdasági problémája a túlzott deficiteljárás, melynek következményei egyelőre beláthatatlanok. A hazai kutatóintézetek, a Nemzetközi Valutaalap és az EU szerint is idén a hivatalosnál magasabb ikerdeficit várható, jövőre év közben pedig markáns költségvetési kiigazításra lesz szükség – derült ki a hazai gazdaságkutatók év végi kerekasztal-beszélgetéséből, amit az is megerősíteni látszik, hogy a jövő évi büdzséről már az elfogadása után múlt időben beszéltek az elemzők.
Másrészről a 2005-ös év legfontosabb pozitívumát az árstabilitásban és az alacsony inflációban látja Barcza György, az ING Bank és Lányi Bence, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, akik azonban hozzátették, hogy a térségben hazánk kezdett hozzá legkésőbb a pénzromlás lefaragásához. A szakemberek véleménye szerint nagy csalódásként értékelhető, hogy EU-tagságunk ellenére még a korábbiaknál is jóval rosszabb a költségvetés helyzete. Lars Christensen, a Danska Bank elemzője pedig úgy reagált a Deutsche Bank magyar kötvények eladására ösztönző tegnapi kijelentésére, hogy ennek hátterében „az aggasztó fiskális folyamatok és az erőteljesen populista jövő évi büdzsé” áll. A Világgazdaság tegnapi cikkében ugyanis a pénzintézet londoni elemzője annak a véleményének adott hangot, hogy a nem tartható deficitcél miatt ajánlatossá vált a magyar államkötvények eladása.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
