Támadás érte Odesszát, Zelenszkij máris alkudozik a hadikölcsön visszafizetéséről

Odesszát rakéta- és dróntámadások bénították meg, miközben a háttérben amerikai–orosz egyeztetések zajlottak. Zelenszkij közölte, feltételekhez köti Ukrajna pénzügyi kötelezettségeit, és a háború körüli viták egyre több ország belpolitikáját elérik.

Globális feszültségek keresztüzében telt a nap Forrás: AFP

Bondi Beach-i tragédia: Ausztrália fontos lépésre készül

A szövetségi kormány országos fegyver-visszavásárlási programot jelentett be, miközben Új-Dél-Wales az ország legszigorúbb fegyvertörvény-reformját készíti elő.

A tervezett intézkedések célja a felesleges és kockázatos fegyverek eltávolítása, az engedélyezés szigorítása, valamint a közösségek biztonságának növelése. 

A Bondi Beach-i események egyértelműen rávilágítottak a jelenlegi szabályozás hiányosságaira. Az áldozatok emlékére a helyi közösség imádkozással, valamint úszók és szörfösök közösen, a vízen kör alakzatot alkotva emlékeztek meg.

Bondi Beach-i tragédia: Ausztrália fontos lépésre készül. Fotó: AFP

Az orosz különmegbízott Trump emberével tárgyalt

Vlagyimir Putyin különmegbízottja Miamiba utazott, hogy találkozzon Trump elnök tanácsadóival, Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel az ukrajnai béketárgyalások részeként. A miami találkozó jelezheti az amerikai–orosz diplomáciai erőfeszítések fokozódását. A miami találkozóra azután kerül sor, hogy Witkoff és Kushner Berlinben tárgyalt ukrán és európai tisztviselőkkel. A német fővárosban folytatott egyeztetések célja egy olyan béketerv kidolgozása volt, amely lezárhatná a közel négy éve tartó konfliktust. Pénteken eredetileg Rusztem Umerovval, az ukrán tárgyalóval is találkoztak volna Miamiban, ám a Kreml szerint ez nem valósul meg.

Az orosz fél továbbra is Ukrajna NATO-tagságának elutasítását tartja kiindulópontnak a tárgyalásokon.

Uszakov szerint fegyverszünet csak akkor lehetséges, ha Kijev kivonja csapatait a Donbász teljes területéről. Dmitrij Peszkov a héten megerősítette, hogy Moszkva ellenzi az európai csapatok ukrajnai telepítését, de a kérdés tárgyalható marad.

Ukrajna nem áll le

Ukrajna első alkalommal támadta és el is találta az orosz „árnyékflotta” egyik tartályhajóját a Földközi-tenger „semleges vizein”. 

Az ellenségnek meg kell értenie, hogy Ukrajna nem áll le, és mindenütt lecsap a világban, ahol ilyet talál

– jelentette ki az Ukrán Biztonsági Szolgálat tisztviselője.

Elfogyott a türelem, Amerika támadást indított. Fotó: AFP

Elfogyott a türelem, Amerika támadást indított

Az Egyesült Államok hadereje több tucat, az Iszlám Állam terrorszervezethez tartozó célpont ellen hajtott végre csapásokat Szíriában. A miniszter a közösségi médiában megjelent közleményében hangsúlyozta, hogy a „Sólyomszem Művelet” az Iszlám Állam harcosainak, infrastruktúrájának és fegyvereinek megsemmisítése érdekében indult közvetlen válaszként az iszlamista terrorszervezet december 13-án amerikai katonák életét követelő támadására. 

Zelenszkij embere kimondta: a Tisza ukránpárti

Orbán Viktor magyar miniszterelnökről, a magyarországi választásokról és az Európai Unióról beszélt Dmitro Kuleba. A korábbi ukrán külügyminiszter kijelentéseiből egyértelműen kitűnik, a Tisza Párt ukránpárti és háborúpárti. 

A megoldás nagyon egyszerű. Most mindenki imádkozik, gyertyát gyújt a templomban, hogy Orbán elveszítse a következő választásokat 2026-ban, és egy Európa-barát kormánykoalíció kerüljön hatalomra, amely egyébként Ukrajna-barát is. Ez egyfajta remény, de ez a legjobb, amit Európa jelenleg tehet

– fogalmazott Kuleba, akinek szavaira Menczer Tamás is felhívta a figyelmet. A Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója úgy fogalmazott:

Ez különösen veszélyes most, amikor Brüsszel és 24 tagállam hadikölcsönt ad Ukrajnának. A pénzt, kilencvenmilliárd eurót csak akkor kapják vissza, ha folytatják a háborút és legyőzik Oroszországot. Ha nem akarják elveszteni a pénzüket, bele kell menniük a háborúba. A helyzet rendkívül veszélyes. 

Zelenszkij már szavazott: Magyar Pétert támogatja. Fotó: AFP

Peking Washingtonnak üzent

Nyílt figyelmeztetést küldött Peking Washingtonnak, miután az Egyesült Államok több mint 11 milliárd dollár értékű fegyverszállítást hagyott jóvá Tajvan számára. A kínai vezetés szerint az amerikai döntés durván sérti Kína szuverenitását és területi egységét, ezért „erőteljes válaszlépésekre” készülnek, amelyek a térség biztonsági helyzetét is alapjaiban rengethetik meg. 

A bejelentés közvetlenül azután érkezett, hogy az Egyesült Államok jóváhagyta a kongresszusi döntésre váró, 11,1 milliárd dollár értékű fegyvereladási csomagot Tajvan számára.

Az amerikai csomag minden korábbit felülmúl: Washington eddig nem tervezett ekkora volumenű fegyverszállítást a Kína által saját területének tekintett szigetnek. Peking értelmezésében ez nem pusztán katonai ügy, hanem nyílt beavatkozás egy érzékeny geopolitikai kérdésbe. 

A döntés időzítése sem véletlen: egybeesik azzal az időszakkal, amikor Kína fokozott katonai és diplomáciai nyomást gyakorol Tajvanra. 

Az elmúlt hónapokban rendszeressé váltak a hadgyakorlatok, miközben Peking sorozatos figyelmeztetésekkel igyekszik jelezni, hogy a sziget kérdését belügynek tekinti, és nem tűri a külső beavatkozást.

Trump announces massive $11bn weapons sales package to Taiwan https://t.co/XxIWdNzXrr pic.twitter.com/buccwsGBi5

— The Independent (@Independent) December 18, 2025

Zelenszkij kifogásokat keres

Az ukrán államfő a portugál miniszterelnökkel, Luis Montenegróval tartott közös sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy 

Kijev csak akkor törleszti a kamatmentes hitelt, ha Oroszország „ennek megfelelően” kártérítést fizet Ukrajnának. 

Az elnök úgy fogalmazott: Ukrajna megkapta a 90 milliárd eurós hitelt a 2026–27-es időszakra, és világos elképzelése van annak sorsáról. Mint mondta, 

ez a kölcsön csak akkor kerül visszafizetésre, ha Moszkva jóvátételt fizet Kijevnek.

Riasztó számok Franciaországból: minden harmadik muszlim globális saríát akar. Fotó: AFP

Riasztó számok Franciaországból: minden harmadik muszlim globális saríát akar

A Francia Közvélemény-kutató Intézet (IFOP) legújabb felmérése szerint a Franciaországban élő muszlimok legalább egyharmada úgy véli, hogy a saría jogot nemcsak vallási normaként, hanem világszintű jogrendszerként kellene alkalmazni. A kutatás 1005, 15 év feletti muszlim megkérdezésével készült, és kifejezetten a politikai iszlamizmus franciaországi befolyását vizsgálta, különös tekintettel a Muzulmán Testvériség szerepére.

Borítókép: Donald Trump és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)