Már el is fogadta a parlament azt a javaslatot, miszerint a fogyasztókkal havonta megfizettetnék a korszerűtlen módon megtermelt áramot. A jogszabály szerint kilowattóránként harminc fillérrel támogatják majd a lakosok a szénerőműveket. Podolák György, a bizottság szocialista alelnöke az Info Rádióban elhangzott nyilatkozatában a szénfillérbevételt éves szinten nyolc-tíz milliárd forintra becsülte. A törvényben foglaltak szerint a szénfillér a szénipar szerkezetátalakítási támogatása. Ilyen célra eddig a Magyar Villamos Művek Rt. különített el pénzt, ezt a gyakorlatot azonban az EU jogszerűtlennek találta, így a kabinet új adó kivetéséről
döntött.
Kazai Zsolt, az Energia Klub munkatársa lapunknak rávilágított: miközben az alternatív, megújuló energiaforrások támogatottsága továbbra is alacsony, a régi erőművi struktúra fenntartásába iszonyatos pénzeket ölnek. – Az, hogy egy elavult rendszer működését a lehető leghosszabb ideig kitolják, nem a társadalom vagy a környezet védelmében történik – magyarázta.
Testre szabott adó
– A Vértesi Erőmű az egyetlen a hazai energetikai szektorban, amelyre még nem találtak befektetőt, és mivel nem sikerült még privatizálni, a veszteséges üzem fenntartását a szénfilléres megoldással akarják támogatni. Bár kifelé úgy kommunikálják, hogy EU-konformmá teszik a szénerőművi szektort, és ezt kell finanszírozni, a valóságban arról van szó, hogy kizárólag a Vértesi Erőmű folyamatos működésének anyagi fedezetét akarják megteremteni a vállalat értékesítéséig – állította Kazai.
Félrevezető érvek
A civil szervezet szakértője kiemelte: a lignittüzelésű erőművi technológia pártolói rendre azzal érvelnek, hogy nem a szénfillér, hanem a megújuló energiaforrások állami támogatása miatt drága az áram. – Ez azonban nem igaz, hiszen a zöldáram termelésére juttatott szerény támogatás nagy részét is másra költik. Ebből finanszírozzák a kapcsolt termelést, azaz a villamos energia mellett a meleg víz előállítását az erőművekben, a maradék támogatást pedig három nagy fatüzelésű erőműnek juttatják, holott ez a technológia csak erős fenntartásokkal nevezhető megújulónak vagy környezetkímélőnek – mondta.
Ismeretes, hogy idővel a Vértesi Erőművet is fatüzelésre szeretnék átállítani.
Kazai szerint a szénfillér mellett a munkahelyek megtartását is felhozták, ám a hőerőművi lobbi azt nem hangoztatja, hogy a valóban megújuló energiaforrásokra alapozott áramtermelés (szél-, víz-, geotermikus erőművek, valamint a valódi biomassza-tüzelés bevezetése) legalább ugyanannyi embernek biztosítana megélhetést.
Megszűnő zöldforrások
A szakértő elmondta, a 2010-ig előirányzott, környezetbarát módon termelt villamos energia aránya 3,6 százalék, amit már most teljesítünk a biomasszaként nyilvántartott fa felhasználása miatt. Ezért félő, hogy a teljesített célérték elérését követően nem fognak több megújuló energiát támogatni. Kazai Zsolt hozzátette, 2008-tól az alternatív módon előállított elektromos áram kiemelt áras átvételi rendszere sem fog működni, mert a lakossági szolgáltatók megszűnnek, liberalizálják majd az energiaszektort. 2007 júliusától az ipari fogyasztók és a viszonteladók szabadon megválaszthatják, kitől vásárolják a földgázt és az áramot, és a tervek szerint megszűnik a hatósági ár is.
Medgyesy Balázs, a Fidesz zöldtagozatának elnöke úgy érvelt, a jelenlegi kormány energiapolitikájának eredményeképpen nem fejlesztések, hanem új adók születnek. A hatékonyabb energiagazdaság megteremtése helyett pedig a lakosság és a vállalkozások költségei növekednek. – Az energiapolitika terén mielőbbi gyökeres változásra van szükség, de ez olyan szemléletváltást igényel, amelyet a jelenlegi kormányban csírájában sem tapasztalhattunk – fogalmazott a politikus.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
