A tájéltető szabadság jele a tanya

A magyar tanyavilág Európa egyedülálló kincse – vallja Győri-Nagy Sándor kultúrökológus, a Magyar Ökoszociális Fórum (MÖF) elnöke. Véleménye szerint a tanya kényelmetlen üzenet mindenkinek, aki a fejlődést, a vidékfejlesztést csak valamely érdekcsoport vagy párt ideológiája, politikai meggyőződése alapján tudja elképzelni.

A tanya sohasem elsősorban lakóingatlan, hanem mindig egy bizonyos tájszelet birtoklásának a kulcsa, a legcélszerűbb tájművelési mód volt. – A tanya a tájéltető szabadság jele és jelképe is egy olyan Magyarországon, ahol nem csupán hangzatos szólam a fenntartható fejlődés – mondja Győri-Nagy Sándor, a MÖF elnöke. Aggodalommal tölti el, hogy a tanyavilág történetében a jelenkori rendszerváltásnak sikerült megakadályozni, illetve megmerevíteni azt a folyamatot, amelyik minden rombolási szakasz után gyógyítani kezdte a károkat. Ez a megmerevítés azzal a hamis esélyegyenlőségi eszmével sikerült, amely más európai polgárok szerzési jogait úgy biztosította a magyar földhöz, hogy közben a magyar parasztot egy hamis kárpótlással, valódi jóvátétel, bocsánatkérés és valós esélyegyenlőség nélkül indította kilátástalan versenybe a jól felkészített, vagyonos külföldi földvásárlókkal szemben.
A tanyavilág, a benne élő emberek, állatok, növények szerves egysége. A paraszt ebben a mindent átfogó, számtalan életpulzálásban élt, az életről sokrétű, mély tudással – szögezte le Győri-Nagy Sándor, hozzátéve: könyvekbe nem fogható terjedelmű, lélekbe oltódó, a természet iránti tisztelettel jellemezhető kultúrtudás ez. Véleménye szerint egy ilyen társadalomfenntartó paraszti tudás nélkül nincs fenntartható vidék, de nincs fenntartható ország sem, s fenntartható országok nélkül nincs fenntartható Európa.
A Magyar Ökoszociális Fórum a témában a közelmútban tartotta a 2005–2006. évi vidékfórum-sorozatának nyitórendezvényét. A rendezvénysorozat címe: Az ökoszociális fejlődés alapjai és lehetőségei a magyar vidéken. Az első fórumon a politikai élet különféle szereplői mellett részt vettek a katolikus egyház képviselői, neves közéleti szereplők, de külföldről Ausztriából is érkeztek szakemberek. Újszerű volt, hogy az egyház is állást foglalt a kérdésben. Beer Miklós váci megyés püspök a hit fenntartó, teremtésőrző szerepére hívta fel a figyelmet a vidékpolitikában.