Három fiatal még tavasszal fordult panasszal az oktatási jogok biztosához, mert szerintük a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézete jogszerűtlenül szedett tőlük pénzt. A hallgatók államilag finanszírozott alapképzésre jártak, a Havas-iskola mégis nyolcvanezer forintot kért tőlük félévente. A tanuló csak akkor iratkozhatott be a következő félévre, ha befizette a díjat. A diákoknak a pénzt nem az egyetem, hanem egy cég, a Média Menedzser Oktató Kft. nevére kell befizetni. A társaságban Havas Henrik 85 százalékos, közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Az egyetem és Havas cége között létrejött szerződés szerint a kft. nem csupán a médiaintézet diákjai által befizetett „tandíj” nagy részét, hanem a hallgatók után járó állami támogatás nyolcvan százalékát is bezsebelte.
Az oktatási ombudsman igazat adott a hallgatóknak, és felszólította az egyetemet, hogy szüntesse meg a fizetési kötelezettséget, az eddig beszedett összeget pedig térítse vissza. Aáry-Tamás Lajos szerint az államilag finanszírozott alapképzés tandíjmentes, ezért tőlük az ilyen képzésben részt vevőktől csak olyan szolgáltatásokért szedhetők díjak, amelyeknek igénybevétele nem feltétele a félév elvégzésének.
Az egyetem rektora nem ismerte el, hogy jogszerűtlenül szedtek pénzt. Az iskola jelenlegi hallgatóinak ugyan felajánlotta, hogy ingyenes képzésben vegyenek részt, a volt diákoknak azonban nem fizetik vissza a pénzt. Jövőre már csak költségtérítéses képzés indul, így az újonnan felvett fiatalok már nem vitathatják a tandíj jogosságát.
*
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) várhatóan január végén próbapert indít az iskola ellen. A szervezet jogászok segítségével választja ki a médiaintézet jelenlegi hallgatói közül azt, akinek a per során biztosítja képviseletét, és állja a költségeket.
A Havas-ügy kapcsán rengeteg beadvány érkezett az ombudsmanhoz. A diákok több iskolára is panaszkodtak, ezért Aáry-Tamás Lajos általános vizsgálatot indított. December elején a Budapesti Gazdasági Főiskoláról (BGF) derült ki, hogy jogtalanul szed pénzt diákjaitól. A tanulók azt sérelmezték, hogy államilag finanszírozott hallgatóként félévente 150 ezer forintot kell fizetniük az intézménynek az idegen nyelvi képzésért. Aáry-Tamás szerint a BGF érintett szakjain az idegen nyelvi képzés nem többletszolgáltatás, hanem a félév elvégzésének elengedhetetlen feltétele. Roóz József rektornak december 30-áig kell választ adnia arra, hogy elfogadja-e a biztos ajánlását. A BGF vezetésében egyébként több baloldalhoz közel álló ember is van. A rektor 2002-ben az MSZP és az SZDSZ közös állami számvevőszéki alelnökjelöltje volt, a főiskola szenátusának tagja pedig Tamás Ervin, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese. Az újság a többi lappal szemben csupán egy kishírben számolt be a BGF-et elmarasztaló ombudsmani állásfoglalásról.
Egy nappal később az ombudsman a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláját is megrótta, mivel az intézmény félévente húszezer forintot szedett az ingyenes képzésre járó hallgatóktól. Az iskola rektora a kezdeményezés kézhezvétele után kijelentette, hogy abbahagyják a pénzszedést. Aáry-Tamás Lajos legutóbb a Kodolányi János Főiskolát marasztalta el, mert az intézmény jogtalanul szed évente 46 000 forintos regisztrációs díjat államilag finanszírozott hallgatóitól. Az ombudsman felszólította az intézményt, hogy hagyja abba a díjszedést, az eddig beszedett pénzt pedig fizesse viszsza. Az iskola főigazgatójának január 20-áig kell válaszolnia a kezdeményezésre.
origo.hu
16 méter magas kútba esett egy három éves gyerek Hatvanban
