Államközi üzlet kiszemelt cégeknek

A hazánkba látogató montenegrói elnök, Pilip Vujanovics és Gyurcsány Ferenc tegnapi találkozóján elhangzott: egyre több hazai cég van jelen a balkáni országban. Köztük azok, amelyek a magyar állam által garantált segélyhitel terhére építenek közintézményeket. Szakértőnk szerint a történet a hazai közbeszerzési eljárások megkerüléséről szól.

Magyar vállalkozók óvodát, általános iskolát, egészségügyi szakiskolát, gimnáziumot és vizsgaközpontot építenek Montenegró fővárosában. Erről a november 22-én aláírt kormányközi keretprogram intézkedik. A megállapodás legfeljebb 13 éves futamidőre szóló, 15 millió euró összegű kötött hitelkeretet tartalmaz. Ennek révén Montenegró a normál kereskedelmi feltételekhez képest 35 százalékkal olcsóbb hitelhez jut. A konkrét segélyhitel-szerződéseket a kormányközi megállapodás alapján az Eximbank köti meg, a külföldi kockázatokra a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. vállal fedezetet. A hitelek visszafizetésére Montenegró állami garanciát ad.
A kedvezményes hitel pénzügyi terheit a magyar költségvetés fedezi – mondta el kérdésünkre Major István, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nemzetközi kereskedelempolitikai képviselője. A támogatás a kereskedelmi banki kamat és a folyósított kedvezményes hitel kamata közötti résből és a biztosítás költségéből áll. A montenegrói állam közbeszerzési pályázatot hirdet meg, amelynek fontos kikötése, hogy csak magyarországi székhelyű vállalkozások vehetnek rajta részt.
A kötött segélyhitelek csak magyar viszonylatban számítanak új piacszerző eszköznek – mondta el kérdésünkre Bodnár Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója. Az OECD 1978-ban már szükségesnek látta szabályozni a fejlett államok hitelezési gyakorlatát, mert azok saját vállalkozóikat igyekeztek helyzetbe hozni ezzel az eszközzel. A Montenegrónak nyújtott segélyhitel lehívására jövő év közepén kerülhet sor – vélekedett Bodnár, s ha minden az előzetes menetrend szerint halad, az épületeket két éven belül átadják a megrendelőnek.
A lapunknak név nélkül nyilatkozó szakemberek ugyanakkor jelezték, hogy az államilag támogatott munkákat a tűzhöz közel álló vállalkozások nyerik el. A kötött felhasználású hitel rendkívül kedvező a megrendelő és a kivitelező számára. A kockázatot kizárólag az államok viselik. A nemzetközi gyakorlat szerint a hitelező ország átadja a minősített kivitelezők listáját, és a célország hatóságai ebből választanak. A magyar gyakorlat szerint a miáltalunk ajánlott kivitelezőket nem ajánlatos mellőzni, mert akkor a pénz folyósítása is akadályokba ütközik. Így az államilag garantált segélyhitel valójában egyes cégek számára nem más, mint a hazai közbeszerzési eljárás megkerülése.