Nem csak szeretünk, tudunk is sporteseményeket rendezni. A közelmúltból erre kézilabda-, kajak-kenu-, öttusa-, birkózó-, tornász-, atlétikai világversenyek sora a bizonyíték. Jogos és érthető igény, hogy ennél is többet akarunk. A legnagyobb sikert a 2012-es ma-
gyar–horvát közös rendezésű labdarúgó Eb jelentené, de a sportágak népszerűségi rangsorát tekintve ettől csak kevéssel maradna el, ha Magyarország lenne az A csoportos jégkorong-világbajnokság házigazdája 2011-ben.
Az ötlet néhány éve még teljesen abszurd lett volna, s ma is inkább álomnak tűnik, de olyannak, amelyik akár még valóra is válhat. A sokaknak első olvasatra szemet szúró hiányosság, Magyarország nem tagja a 16 csapatos elitnek, nem gyakorlati akadály. Ha elnyernénk a rendezés jogát, akkor válogatottunk automatikusan vb-résztvevővé válna, s a második vonalból az előző évben csak egy csapat kerülne fel. Kivéve persze, ha Magyarország a pályán elért eredmény alapján feljutna a divízió I-ből.
Ez a másik, az előzőnél is nagyobb álom, de lehetséges beteljesülése, azaz a magyar hoki fejlődése számokkal is alátámasztható, ahogy azt a magyar szövetség vezetői tegnap meg is tették, amikor René Fasel, a nemzetközi szövetség elnöke – parlamenti fogadással egybekötve – vendégük volt. Magyarország 1998-ban jutott fel az akkor még B csoport nevet viselő másodosztályba, amelynek tagjaként 2002-ben, 2003-ban és 2005-ben egyaránt sikeres vb-t rendezett. 1998-ban még csupán három fedett és 14 nyitott pálya volt az országban, jövőre már 13 fedett és ugyanennyi nyitott pályán lehet hokizni. Ezzel párhuzamosan a regisztrált játékosok száma 945-ről 1530-ra, a kluboké pedig 18-ról 32-re nőtt, és ez a tendencia tartható.
A világbajnoki rendezés feltételei nem teljesíthetetlenek. Két, legalább 8000 nézőt befogadó csarnok kell, amelyek közül az egyik, a budapesti Papp László Sportaréna már áll, a másik pedig Székesfehérvárott épülne fel. A nézők oldaláról garantált a siker, hiszen itthon is népszerű a jégkorong, s hát Szlovákia, Csehország, Ausztria, Szlovénia és Németország itt van a szomszédban. A szervezők 300 ezer szurkolóval kalkulálnak, míg a tévénézők száma a két hét alatt elérheti az egymilliárdot.
Egy óriási akadály persze azért van. Nem Magyarország az egyedüli pályázó. Sőt, a vetélytársak mindegyike – Szlovákia, Finnország, Svédország és Fehéroroszország – az élvonalba tartozó válogatottat mutathat fel. Ez azonban nem leküzdhetetlen hátrány, hiszen a brazil és a kanadai tagszövetség ugyanúgy két-két szavazattal rendelkezik. Éppen ennek érdekében a magyar szövetség hatásos, az országot népszerűsítő marketing- és lobbistratégiát dolgozott ki. A részletes pályázati tervet január 15-ig kell elküldeni a nemzetközi szövetségnek, amely jövő május 18–20-án, rigai kongresszusán dönt a helyszínről. Már az is nagy szó, hogy Magyarország egyáltalán versenyre kelhet.

Városháza-botrány: vádat emeltek négy ember ellen, börtönt kér az ügyészség