A Fidesz még ezen a héten benyújtja a parlamentnek munkahelygarancia-törvény javaslatát. A Matolcsy György vezette szakértői csoport a gazdasági konzultáció tapasztalatain alapuló javaslatot dolgozott ki. A Fidesz az állam számára írna elő kötelezettséget a kis- és középvállalkozások (kkv), a munkahelyek megvédése érdekében. Javaslatot tesznek a teljesítésarányos áfabefizetések bevezetésére, törvényi tilalmat írnának elő az áfaviszszatartásra, állami beruházás esetén az államnak azonnal fizetnie kellene. Létrejönne egy munkahelygarancia-alap a bajba jutott kkv-k számára, az uniós pályázatokon pedig az állam a mai 25 százalékos előfinanszírozási arányt megduplázná.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezzel szemben úgy vélekedik, hogy a kormány már megoldotta a kérdést. A kabinet csomagjában a Széchenyi-kártya felső összeghatára január elsejétől 25 millió forintra emelkedne, kamata 10,26 százalék lenne. A körbetartozás-ellenes program részeként hitelgaranciát nyújtanának egy faktorcégnek, amely áthidalja a kis cégek finanszírozási nehézségeit.
Félő, hogy a körbetartozásokat nem lehet fölszámolni tűzoltó intézkedésekkel – mondta el Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a Széchenyi-kártya nem a kifizetetlen vállalkozói díjak rendezésére szolgál. A faktorálás jó irányba tett lépés, de nem látni, hogy mikor fejtheti ki hatását, hiszen jogszabályokat és intézményeket kell alkotni, s ezeknek még nyoma sincs. A magyar gazdaság legégetőbb problémájának nevezte a körbetartozást Kassai Róbert, az Iposz elnöke. A ki nem fizetett számlák összege megegyezik a kisvállalkozások hitelállományával, ami 700 milliárd forint. A kormány javaslatairól azt mondta a szakember: a vállalkozások attól lennének boldogok, ha az állam kifizetné az elvégzett munkák értékét. A körbetartozásokat az áfavisszatartás indította el, de ma is gyakorlat, hogy minisztériumok, állami pénzalapok késedelmesen fizetnek, lassan bírálják el a pályázatokat.
November 16-án Kóka János gazdasági miniszter még úgy fogalmazott: nem igaz, hogy nő a kis- és közepes vállalkozások csődaránya, s arról sincsenek adatok, hogy megemelkedett volna a körbetartozások mértéke. Borsi László, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnöke ugyanakkor úgy véli: az építőipari körbetartozás rendezésének utolsó órájában járunk. Szakemberek szerint az építőipari vállalkozások csődbe jutásának fő oka, hogy sok kiíró már a közbeszerzési eljárás kezdetekor tudja, hogy nem rendelkezik elégséges pénzügyi fedezettel a beruházáshoz. Az Ecostat Gazdaságelemző Intézet felmérése szerint a nagyvállalatoknál a tavalyihoz képest 11, a közepeseknél 19, a kicsiknél pedig 28 százalékkal nőtt a körbetartozások nagysága. A cégbíróság adatai szerint tavaly nyolcezer társaság ment csődbe Magyarországon, csaknem kétezerrel több, mint a kormányváltás évében.
Lecsúszott a kifutóról egy repülőgép Ferihegyen