Erre a döntésre azért kényszerült a BBC, mert egyre sürgetőbbé vált, hogy az Al-Dzsazíra ellensúlyozására megjelenjék az arab világ százmilliós nézőserege előtt egy másik arab tévécsatorna, amelyet a nézők hitelesnek fogadnak el. Az arab nyelvű amerikai adó híreit és kommentárait az arab világban aránylag kevesen hallgatják, és ők sem tekintik eléggé tárgyilagosnak. Magyarán: az Al-Dzsazíra propagandista ellenpárját látják benne. Igaz, hogy azok az arabok, akik következetesen ellenezték és ellenzik a nyugati szövetségesek, elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia iraki katonai beavatkozását, valamint a szövetséges erők további jelenlétét – vagyis az arab világ többsége –, tudják, hogy a BBC brit közszolgálati adó. De az is igaz, hogy a BBC szerkesztőinek függetlensége és tárgyilagos híradása a világszolgálat arab nyelvű rádióadásaiban sok millió arab hallgató számára egyértelműen elfogadott. Várható, hogy a BBC 2007-ben induló, kezdetben napi tizenkét órán át sugárzó arab nyelvű tévéműsorai éppolyan kedvező fogadtatásra lelnek majd, mint a rádióadások.
A BBC számításai szerint egy óra tévéműsor előállítása tízszer annyiba kerül, mint ugyanannyi rádióműsor, így évente legalább 19, de akár 25 millió fontba kerül, hogy a BBC világszolgálata arab tévéműsort sugározzon. Ezt az összeget saját magának kell kigazdálkodnia, ugyanis a brit külügyminisztérium a világszolgálat működtetésére nem hajlandó külön pénzt folyósítani, mert el akarja kerülni azt a látszatot, hogy versenyre kel az Al-Dzsazírával, netán túl akarja licitálni a saját propagandájával. A BBC mindig vigyázott arra, hogy ne tekinthessék kormányszócsőnek. A falklandi háború idején például, amikor a kormány – főleg a brit katonák számára – igénybe akarta venni a BBC reléállomását egy dél-atlanti szigeten, csak úgy járult hozzá ehhez, hogy a hadsereg működtesse a műszaki berendezést, és a hadjárat idejére hazahozzák az ott dolgozó BBC-alkalmazottakat. Az eredmény: a BBC tudósítója a rövid háború egész ideje alatt küldhetett jelentéseket Argentínából, és a világszolgálat latin-amerikai adásainak hallgatósága nem csökkent, hanem nőtt.
Most tehát a BBC világszolgálatának meglevő műsorain kell megtakarítani azt az összeget, amelybe az arab tévéműsorok kerülnek. Ezért döntöttek úgy, hogy szűkítik vagy olcsóbbá teszik a külföldre sugárzott adások műsorait, beszüntetnek tíz idegen nyelvű adást. Ennek a döntésnek esett áldozatául a magyaron kívül a lengyel, cseh, szlovák, szlovén, horvát, bolgár, görög, kazah és thai szolgálat. A BBC magyar osztályának vezetője szerint naponta körülbelül egymillióan hallották a BBC egyik vagy másik műsorát, vagy az egyetlen megmaradt londoni frekvencián, vagy hazai adóállomások műsoraiba beágyazva.
Mit nyújtott a BBC a magyar osztály fennállásának hatvanhat éve alatt? A kérdésre a történelem adja meg a választ. Amikor az osztály egyik munkatársa 1978-ban, negyven év után először hazalátogatott, a Nyugati pályaudvar előtt egy vidéki néni állította meg azzal, hogy hol kell felszállni valamelyik villamosra. „Nem tudom, kedves – hangzott a válasz –, én negyven éve most vagyok itthon először.” „Negyven éve? Hát hol volt?” „Külföldön. Londonban.” „Negyven évig?” „Bizony, negyven évig!” A néni elgondolkozott, aztán így válaszolt: „Higgye el, nem sokat mulasztott.” Így foglalta össze egyetlen mondatban négy évtized minden szenvedését.
A magyar nyelvű adások sugárzása 1939 szeptemberében kezdődött. Az egykori Birodalmi Szolgálat, amely a húszas évek végétől közvetített angol nyelven műsorokat, javarészt híreket a világbirodalom távoli sarkaiban élő angolok számára, akkorra már kezdett átalakulni olyan adóvá, amelynek feladata lett a német propaganda ellensúlyozása Németországban, majd rövidesen minden német megszállás vagy német befolyás alatt álló európai országban. Az ellenpropaganda alapelve az volt, hogy egy hazugságnak nem egy másik hazugság, hanem az igazság az ellentéte. A magyar osztály két-három tagja valamikor 1941-ben javaslatot tett a főosztályvezetőnél egy hírrel kapcsolatban, amely úgy szólt, hogy egy angol kötelék bombázta Berlint. Több helyen tüzet észleltek, és a bevetésből három angol gép nem tért vissza. A javaslat az volt, hogy ezzel nem lehet megnyerni a propagandacsatát, inkább azt kellene mondani, hogy Berlin egy része leégett, a Luftwaffe rengeteg repülőgépet vesztett. A válasz így hangzott: „Ezt nem lehet mondani, mert nem igaz. Azonkívül mit fognak majd mondani, amikor Berlin és sok más német város tényleg elpusztul, és a Luftwaffe tényleg elveszíti gépei nagy részét?” Ez a stratégia helyesnek bizonyult. Amikor a BBC a német hadijelentésekkel egy időben jelentett be minden brit, orosz vagy amerikai veszteséget, elérte, hogy a győzelmekről szóló híreit barát és ellenség egyaránt elhitte. Budapest lakosságának jó része már óvóhelyeken húzta meg magát 1944 karácsonya után, amikor a háború utolsó nagy német ellentámadása az Ardennekben, Bastogne körül megállította az amerikaiak előrenyomulását, számos amerikai egységet visszaszorított vagy szétszórt, és jelentős erőket zárt körül. A BBC tökéletes pontossággal vázolta a helyzetet, nem titkolta, hogy veszélybe került az angol–amerikai szövetséges csapatok ellátása és ezzel harcképessége. Amikor a német ellentámadás összeomlott, és Patton hadteste felszabadította Bastogne-t, senki sem kételkedett a BBC híradásában. Sem azok, akik örültek, sem azok, akik nem.
Amikor – Winston Churchill híres fultoni beszédének szavaival élve – vasfüggöny ereszkedett le a Balti-tengertől az Adriáig, a BBC világszolgálata kíméletlenül szembeszállt a kommunista propagandával, de kertelés nélkül elismerte a Nyugat – a hidegháború szóhasználatával élve: a szabad világ – minden vereségét, akár a diplomácia hadszínterén, akár később Koreában.
A brit adónak fontos fegyvere volt a Cavershamben lévő lehallgatóállomás. Itt, egy idilli park közepén álló kastélyban több száz munkatárs hallgatta a világ szinte minden adójának műsorait. Ez nem kémtevékenység volt, nem kellett titkos kódokat megfejteni, csupán olyan műsorokat vettek fel, amelyeket külföldi rádiók a saját hallgatóik számára sugároztak. Így tehette meg a BBC magyar osztálya, hogy amikor a Szabad Nép és a budapesti rádió néhány hónappal vagy évekkel az események után elferdített például olyan kirakatpereket, mint a Mindszenty- vagy a Rajk-per, bejátszotta műsoraiban azt, amit annak idején a Magyar Rádió közvetített. A magyar osztály rendelkezésére állt mindaz, amit az 1956-os forradalom alatt és közvetlenül utána Kádár János és társai mondtak. 1956 októberének utolsó napjaiban több mint tízezer levél érkezett a BBC magyar osztályához Magyarországról. Szinte hihetetlen, hogy amikor az ország történelmének egyik legfontosabb, reménynyel, aggodalommal, gyásszal és büszkeséggel teli időszakát élte át, ezreknek jutott eszébe köszönőlevelet írni a brit rádióállomásnak a tárgyilagos hírszolgálatért, a tájékoztatásért. Nem a kommunistaellenes propagandáért, hanem egyszerűen az igazságért.
Erőssége volt a BBC magyar adásainak, hogy a munkatársai között jelentős, javarészt otthon is ismert irodalmi személyiségeket tarthatott számon. A háború alatt a magyar adásokon dolgozott Mikes György, Körmendy Ferenc és Nagy Lajos. Az osztály vezetője éveken át Tarján György volt, a budapesti Vígszínház egykori rendezője. Az ötvenes évek legelején lett a szerkesztőség tagja Cs. Szabó László, aki 1944 tavaszáig a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetője volt. Az osztály beltagja volt Iványi Grünwald Béla történész, és 1957 nyarától kezdve Határ Győző. Nagy erőssége volt a magyar adásnak Katona Pál, a kiváló politikai kommentátor, illetve a háború alatt, majd még sokáig utána Andrew Martin, a magyar születésű kiváló nemzetközi jogász és publicista. A fiatalabb író- és költőnemzedék is képviseltette magát Sárközi Mátyás, Siklós István, Csokits János személyében.
A hivatalos Magyarország sokáig gyűlölködő megvetéssel kezelte a BBC magyar osztályát. Tiltotta Angliába látogató magyaroknak, hogy bármilyen témáról nyilatkozzanak, és még azt is minden eszközzel igyekezett megakadályozni, hogy a hallgatók levelet írjanak Londonba. Ez az állapot csak a hetvenes évek végén kezdett változni. Akkor vált lehetővé, hogy a magyar osztály vezetője beutazzon Magyarországra, de még akkor is ellenszenvvel fogadták. Aztán a nyolcvanas években a BBC tagjai kezdtek meghívást kapni a londoni magyar nagykövetségre, magyar diplomaták is elfogadták a meghívást a Bush House-ba, a világszolgálat székházába. Magyarországról Angliába látogató újságírók – például Hajdú János, a Népszabadság akkori külpolitikai szerkesztője – részt vettek az osztály stúdióvitáin. Akkor már az is lehetővé vált, hogy Budapestről közvetlen vonalon vegyenek részt hivatalos személyek ilyen vitákban, vagy adjanak interjút.
A BBC reagált minden változásra, kihasznált minden lazulást. Így vált lehetővé, hogy a magyar osztály a nyolcvanas évek vége felé kapcsolatot tarthasson fel Orbán Viktorral, Krassó Györggyel, Haraszti Miklóssal, Jeszenszky Gézával, Pozsgay Imrével, Mécs Imrével, Berend Ivánnal, Szabad Györggyel és sok más ismert közéleti személyiséggel. Az 1989. március 15-i tüntetésen a BBC riportere szabadon készíthetett hangfelvételeket. Érdekes apróság jellemzi az akkori magyar vezetőség és a BBC kapcsolatát: amikor 1988-ban a közép-európai főosztály helyettes vezetője Budapesten járt, felkérték, hogy látogassa meg Bényi József külügyminiszter-helyettest. Igen barátságos fogadtatás után kiderült, hogy a magyar kormány – vagy legalábbis a Külügyminisztérium – a BBC segítségét kéri a romániai magyar kisebbség sorsának javításához a vele szemben alkalmazott megkülönböztetés széles körű ismertetése révén.
Aztán a rendszerváltozás után a BBC a számos bel- és külföldi alternatív hírforrás egyike lehetett, ezzel azonban jelentősen csökkent a fontossága is. A mindenkori brit kormány mindig betartotta a játékszabályokat: sosem szólt bele a BBC szerkesztőségi politikájába, az évente folyósított összeg ellenében csak azt a jogot tartotta fenn, hogy megszabhassa, milyen nyelven és hetenként hány órát kell közvetíteni, ami alapjában véve azt jelenti, hogy a taktikát a BBC-re hagyta, de a stratégiát a kezében tartotta.
Talán egyszer majd pontos és hiteles választ lehet adni arra a kérdésre, hogy mit jelentettek Magyarországon a BBC magyar adásai. Egyelőre csak két idézet sejteti valamelyest a választ. Az egyik a Szabad Európa Rádió magyar szerkesztőségének az igazgatójától származik, aki ezt mondta a BBC magyar főszerkesztőjének: „Tisztában vagyunk azzal, hogy az értelmiség a tiétek.” A másik Barabás Jánostól való, aki valamikor az MSZMP Központi Bizottságában a médiaügyek felelőse volt, és aki azt mondta a BBC közép-európai főosztálya helyettes vezetőjének: „Önökre felelősséget hárít az, hogy nagyon fontos szerepet játszanak Magyarországon.”
A címzett mindkét kijelentést örömmel fogadta.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
