Hazánkban a kétciklusú képzésre való átállást előirányzó bolognai folyamatban jövő évtől következik be az ugrás, hiszen 2006-ban már nem lehet hagyományos egyetemi, illetve főiskolai képzést indítani. A régi szisztéma helyét az új, kétciklusú képzés foglalja el, amelynek lényege, hogy az első három évben gyakorlati szemléletű – idegen szakszóval bachelor oktatás folyik, aminek eredményeként a fiatalok piacképes diplomát, szakképzettséget szerezhetnek. Ezzel diplomához kötött, alsó középvezetői állások, munkakörök betöltéséhez kapnak „jogosítványt”. Akinek tehetségéből többre futja, az a következő két esztendőben, vagyis a második ciklusban mester fokozatot szerezhet. Ezzel tudományos munkát végezhet, beléphet a doktorképzésbe, illetve felső közép- és felsővezetői állások betöltését célozhatja meg – összegzi a most zajló, szakmai és politikai vitáktól sem mentes reformfolyamat aktuális helyzetét Fésüs László MAB-elnök. A kétciklusú képzés bevezetésének késleltetését helyesebbnek ítélő szakmapolitikusok egyik aggodalma mindenképpen jogos, mégpedig az, hogy a mester képzések akkreditációja éppen elkezdődött, de még azt nem lehetett a bachelor szint bevezetésével leterhelt intézményektől elvárni, hogy hozzákezdjenek azok konkrét előkészítéséhez. Többek között azért tekintett el attól is a MAB, hogy a nyolcévenként éppen esedékes kötelező akkreditációt elvégezze a felsőoktatási intézményeknél, ám azok így sem működnek jogszabályellenesen. A MAB a 2003. évi döntésével ugyanis úgy rendelkezett, hogy az intézmények éves jelentése alapján a következő minősítés lezártáig az előző akkreditáció érvényben marad – hangsúlyozta Fésüs László. Mindez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy valóban nem tudhatják a jövőre felvételiző, mester diplomát megcélzó fiatalok, hogy milyen oklevelet is fognak öt év múlva kézhez kapni. Ez alól csak az orvos- és jogászképzés képez kivételt, mert ott megmarad az egyciklusú képzés, illetve egyelőre egyszintű marad a művészeti felsőoktatás is.
Az viszont szerencsére egyértelműen körvonalazódik, hogy milyen bachelor szakok indulnak jövőre. Mivel az akkreditációs bizottság által elfogadott szakértői vélemények nyilvánosak, a MAB honlapján elérhetők. Így tájékozódhatnak a szülők és a továbbtanulást választó fiatalok a bizottság által alkalmasnak, illetve a még éretlennek ítélt szakokról – hangsúlyozta Fésüs László, aki kérdésünkre kifejtette: az elutasított szakok esetében két típushibát figyeltek meg az akkreditációt végző felsőoktatási szakértők. Az egyik hiányosság az egyetemeket jellemezte, többnyire azzal nem tudtak megfelelő szinten megbirkózni, hogy a bachelor képzés kritériumainak megfelelő gyakorlati képzéshez az oktatógárdát és képzési helyeket felállítsák. A főiskolák esetében a helyzet fordított: ott az elutasítás oka döntő részben az volt, hogy nem tudtak kellő számú, megfelelő elméleti felkészültséggel rendelkező oktatót toborozni. Volt még egy jellemző típushiba is, hogy az indítani kívánt szak bemutatása, leírása nem felelt meg az akkreditációs kritériumoknak. Ilyen esetben viszont mindig kaptak lehetőséget a javításra az intézmények – hangsúlyozta a MAB-elnöke, arra is rámutatva, hogy a bizottságnak csak javaslattételi joga van az új szakok indítására, az engedélyezés a szakminiszter joga. Így több sajtómegnyilvánulással ellentétben nem jogellenes az, hogy Magyar Bálint a MAB véleménye ellenére is engedélyez szakokat. Döntése okairól viszont tájékoztatni kell az akkreditációs bizottságot, amit az nagy érdeklődéssel vár – mondta Fésüs László.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
