Költés és megszorítás

Huszonnyolcmilliárd forintot költ az Oktatási Minisztérium tulajdonában lévő Sulinova Kht. oktatási programcsomagok fejlesztésére és pedagógus-továbbképzésre. A tárca szerint meg kell változtatni a rossz tanítási módszert, mivel ez az oka annak, hogy a magyar diákok a sereghajtók között vannak a nemzetközi készségfelmérő PISA-felmérésekben. Az erre fordított pénz egyébként körülbelül ugyanannyi, mint amennyivel jövőre csökken az iskolák és óvodák állami támogatása.

Sipos János, az oktatási tárca közoktatási helyettes államtitkára szerint a rossz felmérési eredmények egyik legfőbb oka a szelektált iskolarendszer. Magyarország a világelsők között szerepel az egyes iskolák közti különbségben a szülők iskolázottsága alapján, vagyis egyik intézménybe a diplomások, másikba pedig az iskolázatlan réteg gyermekei járnak. Ma az iskolakezdő diákok tudásszintje között akár 5 év eltérés is lehet, és az évek során ez – a szükséges csökkenés helyett – a diákok 15 éves korára 10 évre nő. Az államtitkár szerint a másik nagy baj, hogy a magyar tanítási módszer nem a készségfejlesztésre, hanem az ismeretek rögzítésére koncentrál, ráadásul túl sok adatot sűrítenek a tananyagba, ami ahhoz vezet, hogy a gyerek mindent csak felületesen rögzít.
Pála Károly, a Sulinova Kht. szakmai igazgatója szerint a tizenöt évesek 23 százaléka alig ért valamit abból, amit olvas, a diákok közel felének pedig komoly problémái adódtak a szöveggel. Pála kijelentette: a magyar diplomások szövegértése körülbelül olyan, mint a svéd szakmunkásoké. A tanítási módszer megváltoztatását célzó programcsomagokat jelenleg 140 iskolában és 12 óvodában tesztelik, jövő szeptembertől pedig minden iskolában alkalmazni fogják. A következő PISA-felmérésre jövőre kerül sor.
Legutóbb 2003-ban végezték el a nemzetközi tesztet, amelyen negyven ország tanulói vettek részt. Akkor a magyar 15 éves diákok a ranglista alsó harmadában szerepeltek a szövegértési és a középmezőnyben a matematikai és a problémamegoldó képességeket tekintve.
Eközben a jövő évi költségvetés hozzávetőleg öt százalékkal, közel húszmilliárd forinttal csökkenti a közoktatási alapnormatívákat. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint ezzel osztályonként egy gyerek nevelését nem támogatja a büdzsé. Az érdekvédő kijelentette: a kötelező pedagógus-továbbképzés támogatása 37 százalékkal csökken, és megszűnik az iskolán kívüli oktatás-nevelés támogatása is.