A kormány által két éve előírt leépítés, létszámcsökkentés – más területekhez hasonlóan – az Igazságügyi Minisztériumban (IM) is csak papíron valósult meg. A tennivalók jó részét ugyanis külsősökre bízták. Szerződéses munkatársak látják el a hivatal alapfeladatainak egy részét is, noha ez a köztisztviselőkre várna. A megbízási szerződéssel foglalkoztatott embereknek 2001-ben 300, tavaly 540 millió forintot fizettek ki. Folyamatosan nőtt az IM-ben a vezetők száma is. Négy éve az alkalmazottaknak még csak 16 százaléka viselt tisztséget, mára az arányuk a harmadával növekedett.
A tárca informatikai rendszerét külső cég működteti, méghozzá drágán. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ráadásul kifogásolhatónak találta az ellenőrzést és az adatbiztonságot.
Nem volt megelégedve a számvevőszék a céginformációs rendszer felügyeletével sem. Szakemberei szerint a minisztérium tavaly az indokoltnál nagyobb mértékben növelte azokat a díjakat, amelyeket a gazdasági társaságok fizetnek a cégadatok kötelező közzétételéért, nyilvántartásáért. A többletből saját forráshiányait pótolta az IM.
Az idei elvonások miatt törölték a büntetés-végrehajtást (bv) érintő beruházások felét. A vizsgálati jelentésből kiderül: a pénztelenség általában is a bv-t sújtja elsősorban. Emellett aggályos a magántőke bevonásával, vagyis az úgynevezett PPP-rendszerben tervezett börtönépítés. A szisztémának nincsenek egyértelműen kidolgozott szabályai, emiatt kétséges, hogy a végén mennyibe kerül az ilyen fejlesztés, és a futamidő végén miképp válik állami tulajdonná a vállalkozó által létrehozandó új börtönépület.
Petrétei József miniszter nem tett ellenvetést a számvevők megállapításaira. A hibák kiküszöbölését szolgáló javaslataikra később válaszol.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
