Sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta lapunk értesülését a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szóvivője, amikor arra voltunk kíváncsiak, megfelel-e a valóságnak, hogy hazánk 15,3 milliárd forinttal támogatja a Hankook Tires koreai cég zöldmezős beruházását. Mint ismeretes, a szerződés október 31-i megkötésekor Kóka János miniszter titkosította annak tartalmát. Az államháztartási törvény rendelkezése azonban arra kötelezi a tárcát, hogy a szerződéskötéstől számított hatvan napon belül hozza nyilvánosságra a „nemzetgazdasági jelentőségük” miatt egyedi döntést igénylő nagyberuházások támogatási összegét. Lapunk információi szerint Kóka nem várja ki a hatvan napot: Tóth Judit szóvivő közlése szerint ugyanis a december 12-én megjelenő Gazdasági Közlöny tartalmazza a támogatás összegét. A 15,3 milliárdos támogatás nem haladja meg lényegesen azt a számot, amit szakértők előzetesen megbecsültek. A 132 milliárdos beruházás tíz százalékát, 13,2 milliárdot vélelmeztek, a lapunk értesülése szerinti összeg a beruházás 11,5 százalékát teszi ki. Nem tekinthető magasnak a támogatás a szlovákok által kínált 21 százalékos támogatáshoz képest sem.
Kifejezetten magas az összeg azonban, ha a gazdasági tárca 2004–2005-ben hasonló célra kifizetett támogatásaival vetjük össze. A teljes összeg megközelítőleg 35 milliárd forint, amely tucatnyi beruházás között oszlik meg. A legmagasabb összeg nyolcmilliárd forint volt, amelyet az Elektrolux Lehet kapott gyártókapacitás bővítéshez. Az AGC Autóipari Magyarország Kft. 7,3 milliárd forint nyert el szélvédők gyártására, 3,9 milliárdot kapott az Exxonmobil regionális központ létrehozására, 3,5 milliárdot a Suzuki kapacitásbővítésre, 2,8 milliárdot az ugyancsak autóipari vállalkozás, a Denso hasonló célra. Értékelhető az összeg munkahelyteremtésre fordított összegként is. Ekkor – 1500 munkavállalóval számolva – tízmillió forint jut egy munkahelyre. Ennyi pénzből majdnem nyolc évig lehet fizetni a minimálbért. Magyar szempontból tehát csak ennyi idő múlva térül meg a beruházás.
Tovább árnyalja a képet, hogy nem ismert, mit tartalmaz még a befektetésösztönző program. A költségvetési támogatás mellett indirekt támogatásokat, adókedvezményt, képzési segítséget, infrastruktúra-fejlesztést tartalmazott az az ajánlat, amelyet Kóka még akkoriban tett, amikor a Hankook Szlovákiával készült megállapodni. A magyar pénzügyi támogatás mértékét – ugyancsak abban az időben – egy napilap 16 milliárd forintra taksálta. A dunaújvárosi gumiabroncsüzem létesítéséről szóló megállapodást október 31-én írta alá a dél-koreai Hankook a magyar kormánnyal Szöulban. A Dunaújvárosnál tervezett, mintegy 132 milliárd forintos beruházás 2010-ig valósul meg, de a gyár már 2007-től megkezdi a termelést. Évente tíz- millió gumiabroncs készül majd a magyarországi üzemben. A Hankook óriáscég elnök-vezérigazgatója a jól képzett munkaerővel, a dinamikus úthálózat-fejlesztésekkel, az infrastruktúra magas színvonalával és a kedvező üzleti környezettel indokolta, hogy Magyarország mellett döntöttek a Kelet-Európába tervezett helyszín kiválasztásánál.
Kóka János gazdasági miniszter nem kívánta nyilvánosságra hozni a kormányzati támogatás mértékét és formáját. Bár a gazdasági tárca szerint az ilyen óriásberuházásoknál nem az állami szubvenció mértéke a döntő, a gumiabroncsgyárért korábban versenyző szlovák és lengyel kormány ennek ellenkezőjét állította. A lengyel beruházásösztönzési ügynökség alelnöke kijelentette: örült volna, ha Lengyelországot választja a Hankook, ám nem volt hajlandó ennek érdekében ráígérni a többi ország ajánlatára. A szlovák kormány szintén azt hangsúlyozta, hogy ezentúl nem akarja megvásárolni a külföldi beruházásokat.
Vogel Evelin elismerte, ő készítette a hangfelvételeket