A Várszergi Gábor érdekeltségéhez tartozó Fotex látványosan visszavonul a kiskereskedelemből: a Keravill után úgy tűnik, az Azúr drogériahálózatból is kiszáll. A kevésbé forgalmas üzletek profilt váltanak, a frekventáltabb kilenc bolt bérleti jogát sajtóhírek szerint megvette a német Schlecker, Európa egyik vezető drogérialánca. A Schlecker megjelenése nem sok jót ígér a drogériapiacon működő vállalkozásoknak: extrém alacsony árakkal, saját termékekkel igyekszik vásárlókat szerezni magának, mint a Lidl vagy az Aldi az élelmiszer, a Média Markt és az Electro World az elektronikai cikkek piacán.
Az európai kereskedelmi láncok és módszerek a rendszerváltozás után több hullámban érkeztek meg Magyarországra – mondta el kérdésünkre Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A kilencvenes évek elején a privatizáció során főleg a kis tőkéjű vállalkozások jutottak szerephez. Az évtized közepén jöttek a nagy bevásárlóközpontok és hipermarketek – a Duna Plaza, a Tesco, az Obi –, de kisebb alapterületű üzletláncok is indultak, mint a Penny Market. Az évezredforduló után jelentek meg az igazi „hard” kereskedelmi láncok. Megjelenésükkel komoly koncentráció kezdődött meg a piacon, amelynek jeleként egyes szegmensekben csökkent a boltok száma, de a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások csődhulláma mindeddig szerencsére elmaradt. Vámos szerint a Schlecker megjelenésével tovább folytatódik a koncentráció, és ez próbára teheti a kis boltok alkalmazkodóképességét, különösen, ha a cég agresszív terjeszkedésbe fog.
Ugyanakkor a drogéria speciális piac, az élelmiszerekkel ellentétben több múlik a márkahűségen, az egyéni ízlésen. A „gazdaságos liszt” könnyebben beférkőzik a háziaszszonyok bizalmába, mint a „gazdaságos arckrém”. Ezért sok múlik a bevezetés első szakaszán, vélekedett Vámos György azon, hogyan fogadja a magyar piac a Schlecker saját termékeit, és mennyire hatásos fegyver a nyomott árszint.
origo.hu
Minden idők legjobb európai karácsonyi vására lett az Advent Bazilika
