Az áfa csökken, az ár nem biztos

A vásárlók számára nem sok kézzelfogható következménye van az áfacsökkentésnek: a kereskedők szabadon mérlegelik, hogy áthárítják-e a mérséklést az árban, vagy megtartják maguknak a többletet. A pénztárgépek átállítására a törvény három hónap türelmi időt ad az üzleteknek.

Nyugtát, nem pedig számlát adnak a pénztárgépek, ám azokon nem tüntetik fel az áfa összegét – igyekezett szertefoszlatni a sajtóhíradásokban gyakori félreértést Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
A szakember arra utalt, a fogyasztók a mindennapi vásárlásaik során nem érzékelik, hogy változott a termékek árának áfatartalma, mert a nyugtán csak a bruttó fogyasztói árat tüntetik fel. A változás leginkább látható jele az, hogy az elkövetkező hetekben a nagy alapterületű és sok áruféleséget kínáló üzletekben előfordulhat, hogy az árcédulán, a polc árjelölésén, illetve a pénztárnál eltérhetnek az árak. Ez azonban kedvező eltérés, vélekedett Vámos György, mert a fizetendő összeg – legföljebb négy százalékkal – alacsonyabb lehet a feltüntetettnél. Nagyjából két hét alatt azonban a nagy bevásárlóközpontok is végeznek az átárazással, addig pedig figyelmeztető táblákat helyeznek el a gondolák között, amelyek felhívják a figyelmet az eltérésre – hangsúlyozta Vámos.
A kereskedők számára azonban már kötelező az áfa csökkentett mértékének az alkalmazása, nyilvántartásaikban, üzleti könyveikben és számláikon fel kell tüntetniük. Ha a vásárlók úgymond „áfás számlát” kérnek, a kereskedő addig, amíg pénztárgépeit nem tette alkalmassá erre, kézi számlát állít ki.
Választhat, hogy egyszerűsített számlát vagy számlát készít, a gyakorlat szerint legtöbbször egyszerűsített számlát használnak. A különbség az, hogy ez csak a bruttó érték áfatartalmát jelzi. Az óévben ez 100 forint esetében 20 forint volt, idén egy furcsa számot, 16,67-et lát a vásárló. A teljes számla azt is megmutatja, hogy 100 forint nettó árhoz – a korábbi 25 helyett – 20 forint áfa tartozik. A kereskedők számára a törvény előírja a forgalmi adó mértékének mérséklését, de azt nem, hogy a bruttó árakat csökkentsék – hívta fel a figyelmet Vámos György. A piaci szereplők szabadon mérlegelhetik, hogy részben vagy teljes egészében megtartsák az adómérséklésből adódó többletbevételüket. Szempont lehet a kerekítés vagy az év eleji leárazás is.