Pokorni Zoltán, az Orbán-kormány egykori oktatási minisztere szerint embertelen és elfogadhatatlan, hogy a jövő évi költségvetés csökkenti a kollégiumok támogatását. Példátlannak nevezte az eljárást, hiszen az utóbbi tizenkét évben mindig emelkedett a normatíva. Míg 1996-ban az állami forrás a kollégiumok fenntartásának 99,7 százalékát fedezte, addig ma a kiadások 74,7, jövőre pedig mindössze 61,1 százalékára elég ez a pénz.
A Fidesz még novemberben levélben kérte fel Göncz Árpád volt köztársasági elnököt – aki korábban három alkalommal szervezett tárgyalásokat a kollégiumok támogatása érdekében –, hogy legyen annak a konferenciának a fővédnöke, amelyet az intézmények támogatásának növeléséért szerveznek. Göncz Árpád azonban visszautasította a felkérést azzal az indokkal, hogy már nem foglalkozik napi ügyekkel.
Horváth István, a Kollégiumok Szakmai és Érdekvédelmi Szövetségének elnöke azonban egyetértett a Fidesszel, és mindenben támogatta a kezdeményezést. Horváth hihetetlennek nevezte, hogy a tárca a kollégiumok leépítését tervezi. Hozzátette: cinikus a kormánypártok ügyeskedése, hogy egy jogszabály-módosítással legalizálják a jelenleg törvénysértő normatívacsökkentést.
A tiltakozások hatására Magyar Bálint bejelentette, hogy további hétmilliárd forintot csapnak az oktatási költségvetéshez – a Fidesz szerint egyébként a 2006-os büdzsé eredeti tervezete több mint 28 milliárd forintot von el a közoktatástól –, aminek köszönhetően az eredetileg tervezett 292 ezer forint helyett gyermekenként 314 ezer forintot kapnak a kollégiumok fenntartói. A Fidesz által szervezett tavaly decemberi konferencia idejére ismét változott az oktatási tárca javaslata: ekkor már csak 308 ezer forintot ígértek tanulónként.
A konferencián végül öt pontban rögzített javaslatot fogadtak el a kollégiumok képviselői, a Fidesz szakpolitikusai és érdekvédelmi szervezetek. Az állásfoglalásban azt javasolták, hogy a kollégiumok mindenkori támogatása érje el a ráfordítások legkevesebb 90 százalékát, alapítsák újra a Nemzeti Kollégiumi Közalapítványt, megújulásáig pedig az Oktatásért Alapítvány támogatásaiból legalább 800 millió forintot különítsenek el fejlesztésekre. Azt ajánlották az oktatási tárcának, hogy bővítse az Arany János tehetséggondozó programot, a II. Nemzeti fejlesztési terven belül pedig teremtse meg a középiskolai kollégiumi hálózat fejlesztésének lehetőségét. A megbeszélésen Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője kijelentette: a tárca által a digitális zsúrkocsikra (audiovizuális eszközöket tartalmazó mobil berendezés) rendelkezésre bocsátott 24 milliárd forint háromszorosa annak az öszszegnek, amellyel az intézmények helyzetét optimális szintre lehetne állítani.
A konferencián részt vett Brassói Sándor, az oktatási tárca főosztályvezetője is. A szakember az alacsonyabb normatívákat az inflációval és a gyereklétszám, valamint az áfa csökkenésével indokolta. Hozzátette: született egy olyan módosító javaslat is, amely szerint a 308 ezer forintos normatívát 321 ezerre emelnék. A szocialisták nem jelentek meg a konferencián. Tatai-Tóth András, az Országgyűlés oktatási bizottságának szocialista tagja azzal indokolta a távolmaradást, hogy pártja a bizottság ülésén képviseli a gyerekek és a kollégiumok érdekeit. Ugyanakkor kijelentette: az intézmények fenntartói eddig több pénzt vettek fel a diákok után, mint amennyit rájuk költöttek.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége végül azt a módosító indítványt támogatta, amely 318 ezer forintban állapította meg a középiskolai kollégiumok egy diák után járó állami támogatását, vagyis mintegy tíz százalékkal, 32 ezer forinttal kevesebb pénzt kapnak az intézmények az idén, mint tavaly. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikusa szerint a döntés megmutatta, hogy semmi nem igaz a Magyar Bálint által oly gyakran hangoztatott esélyteremtési politikából. Hozzátette: a falusi, hátrányos helyzetű gyerekek egyetlen esélye a felemelkedésre a kollégium, így azokat folyamatosan fejleszteni kell, nem pedig leépíteni.
A felsőoktatási kollégiumok hallgatói sincsenek jobb a helyzetben. Ott nem a csökkenő állami forrás, hanem egy miniszteri rendelet kényszerítette ki a több ezer forintos áremelést. A Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége szerint a szeptemberben életbe lépett jogszabály a szállodáknál alkalmazott csillagokhoz hasonló minőségi kategóriákra osztja a kollégiumokat, és minden egyes csoportnál meghatározza, mennyi pénzt kérhet egy helyért az intézmény. Az új jogszabály szerint a hallgatóktól beszedett díj ugyanakkor legfeljebb huszonöt százalékkal haladhatja meg azt az összeget, amit a kollégium a helyek száma után érkező 8000 forintos állami támogatásból egy-egy helyre költ, így az intézmények rákényszerülnek az emelésre.
Borbás József, a szervezet elnöke korábban a Magyar Hírlapnak azt mondta: a vidéki városokban eddig 5000 forint körüli volt a kollégiumi díj, ám az intézmények kénytelenek voltak emelni az összeget, hogy továbbra is hozzájussanak az átlagosan 8000 forintos kollégiumi normatívához. Hozzátette, a rendelet lehetőséget ad arra, hogy egy intézmény teljesen eltérő összeget szedjen két csaknem ugyanolyan minőségű kollégiumi férőhelyért, ha azok külön épületben vannak, és ez problémát okozhat.
Magyar Bálint oktatási miniszter a múlt év szeptemberében, a rendelet bevezetésekor azt állította, nem lesz drágulás a régi kollégiumokban.
origo.hu
Gál Kinga: Az EP Patrióták frakciója szavazatával nem támogatja az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot
