Bukott a „görögigazolvány”

Megszületése előtt megbukott a köztudatban „görögigazolványként” ismertté vált különleges személyi igazolvány, amely a kormány ígérete szerint az Európai Unió területére is korlátlan beutazást biztosított volna a határon túli magyaroknak.

Pataky István
2006. 01. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Avarkeszi Dezső kormánymegbízott a Népszabadság keddi számában kijelentette, a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűeknek javasolt igazolvány lekerült a napirendről, mert azt az Európai Unió nem fogadta el. A szocialista politikus elmondta, az ötletet Görögországból importálták, ott ugyanis az Albániában élő görögöknek tartózkodásra jogosító és a közösség tagállamaiban szabad mozgást biztosító személyit adnak. Az okmány bevezetése óta azonban az uniós szabályozás is változott, ezért a módszer ma már alkalmazhatatlan – hangoztatta a kormánymegbízott, aki azonban nem mulasztott el közölni egy újabb improvizatív, erősen életszerűtlen tervet, miszerint az „egységes” tartózkodási engedély bevezetése jelenthet megoldást, amely elvileg az EU-n belüli utazásra is feljogosítana. Mint arról korábban már beszámoltunk, a határon túli magyar szervezetek elutasítják vagy alapvetően átfogalmaznák a kormány által javasolt alkotmánymódosítási tervezetet, így ez az elképzelés is bukásra van ítélve.
A szintén nagy csinnadrattával bevezetett nemzeti vízum – amelyet január elsejétől igényelhetnek azok az ukrán, román, szerb-montenegrói és horvát állampolgárok, akik a magyar nyelv és identitás ápolása, megőrzése, államilag elismert felsőfokú oktatásban való részvételen kívüli oktatás vagy a családi kapcsolatok erősítése érdekében rendszeresen, kilencven napot meghaladóan folyamatosan kívánnak Magyarországra látogatni, illetve ott tartózkodni – a Külügyminisztérium honlapján feltüntetett feltételek alapján alig különbözik a tartózkodási engedélytől, hiszen ezúttal is részletesen igazolni kell a magyarországi lakhatás és a megélhetés feltételeit. Kérdés, ki fogja igényelni a vízumot, hiszen, akinek van hol laknia, s még jó anyagi háttérrel is rendelkezik az anyaországban, az értelemszerűen tartózkodási engedélyt kér. Az egyetlen lényegi különbség, hogy a nemzeti vízum a szomszédos országokban működő magyar nagykövetségeken és konzulátusokon is igényelhető. A kolozsvári magyar főkonzul szerint nem számolnak kérvényezési rohammal Erdélyben. Cseh Áron úgy véli, a vízum elsősorban a hosszabb idejű családlátogatásra utazóknak, így a nagyszülőknek kedvez.

Megnyílt a főkonzulátus. Tegnap Szabó Béla, az új magyar főkonzul jelenlétében megnyitották Magyarország első székelyföldi külképviseletét Csíkszeredában. Mint a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja, Drávucz Herbert a Kolozsvári Rádiónak elmondta: a konzulátus technikai megnyitójára került sor a Dózsa György utcai konzuli rezidencia előtt. Ezt követően a külképviselet már el is kezdi működését. A hivatalos megnyitót pénteken tartják. (MN)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.