Egy két és fél éves kisgyermeknél végezhetnek újabb élő donoros májátültetést Magyarországon. Édesanyján már tegnap megkezdték a vizsgálatokat, hogy kiderítsék: alkalmas-e donornak. Ha igen, akkor ugyanazt a műtéti technikát alkalmazzák majd náluk, mint a hétfőn elhunyt négyéves kislánynál, Rebekánál és édesapjánál. A szülő májának kisebb részét eltávolítják, és ezt ültetik be a gyermekbe.
Rácz Jenő egészségügyi miniszter tegnap fogadta azokat a szakembereket, akik az elhunyt Rebeka kezelésében és a szervkeresésben részt vettek. A tárcavezető a találkozó után elmondta: nem beszámoltatott, csak tájékoztatást kért. Az itt kapott információkat ismerteti a kormány mai ülésén, miután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tőle vár részleteket az ügyről. Rácz Jenő mindent rendben talált az elhunyt kislány ellátásában. Hangsúlyozta: az orvosok, az ápolók és a szervezésben részt vevők mindent megtettek a kislány megmentéséért. Semmi kétség nem férhet ahhoz, hogy a Semmelweis Egyetem Transzplantációs Klinikáján megfelelő munkát végeztek.
Mindezt arra reagálva mondta, hogy a sajtóban és egyes szakemberekben kételyek fogalmazódtak meg. Jól döntött-e a klinika, amikor az édesapa egészségét kockáztatva az élő donoros átültetést választotta, miközben nem sikerült azonosítani, hogy mi volt a kislány betegsége? Így kérdéses lehetett, hogy a vírus nem támadja-e meg az új szervet is. Valóban nem volt-e agyhalott donor az első transzplantáció előtt? Megfelelően működött-e, és ha igen, mennyi ideig az apától kapott máj? Az első műtét sikertelensége után időben helyezték-e a beteget a sürgősségi várólistára? Valóban lejárt szavatosságú gyógyszerrel kezelték-e a kislány influenzáját, ahogy azt egy újságcikk állította? A kommunikációról is kritikák fogalmazódtak meg. Sokan összeférhetetlennek és etikátlannak tartották, hogy elsőként, majd utána az MTV-ben többször is Járay Jenőnek, a transzplantációs klinika igazgatójának a felesége készített riportot, és számolt be az eredményekről – orvostörténeti jelentőségűnek nevezve a végül sikertelenül végződött beavatkozást.
Szerte a világon – így Magyarországon is – többen szerepelnek a várólistán, mint amennyi az agyhalottból átültethető szerv. Járay Jenő az élő donoros szervátültetésben látja annak lehetőségét, hogy minél több beteg kaphasson időben új szervet. A várólistára kerülők egyharmada az első évben meghal, mert nem találnak nekik megfelelő donort – hangsúlyozta, majd hozzátette: évente három-négy kisgyermek is életét veszíti, és értük senki sem hullajt egy könnycseppet sem. Járay Jenő hozzátette: az egyetem rektora ígéretet tett arra, hogy beszerez egy speciális májvágó kést, amit Rebeka műtétjéhez még kölcsön kellett kérniük. Reméli azt is, hogy a minisztérium segítségével új lélegeztetőgépet is vehetnek, hogy rendszeressé válhassanak az élő donoros transzplantációk.
Míg Járay Jenő az élő donoros májátültetésben látja az előrelépés lehetőségét, addig Borsi József, a Hungarotransplant Kht. igazgatója a nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Hozzátette azt is: bármilyen összefogásnál ügyelni kell arra, hogy a külföldre adott és az onnan kapott szervek száma egyensúlyban legyen. Vannak olyan betegek, akiknek különleges előnyt jelentene a nemzetközi együttműködés, mert szinte kizárt, hogy egy tízmilliós országban megfelelő donort találjanak nekik.
Rácz Jenő közölte: megvizsgálják több nemzetközi együttműködés lehetőségét is.
Tűzfalcsoport: Magyar Péter durva politikai támadást indított az igazságszolgáltatással szemben