Megvédem a közigazgatási kart az olyan megalapozatlan, politikai indíttatású fenyegetésektől, amelyek például a testület megfelezéséről szólnak – mondta Gyurcsány Ferenc hétfőn, a közigazgatási államtitkári értekezleten. A miniszterelnök figyelmét valószínűleg elkerülte, hogy a létbizonytalanság miatti szorongással éppen a 2002-es kormányváltás óta küszködik a köztisztviselői kar. A kormány 2003 decemberében, mintegy karácsonyi ajándékként, mindenféle egyeztetés nélkül bocsátott el 6900 köztisztviselőt. Bár a szférát ekkor azzal nyugtatták, hogy a lépéssel megoldották a szükséges költségcsökkentéseket, 2004 őszén Draskovics Tibor bejelentése újra összehúzta a köztisztviselők gyomrát. Az akkori pénzügyminiszter közlése szerint a 2005-ös béremelések és a 13. havi fizetés fedezetét az öt százalékkal csökkentett előirányzatokból kell kigazdálkodni. Ez lehet szervezeti átrendezés, a munkafolyamatok átgondolása vagy éppen létszámcsökkentés. Azt, hogy leginkább elbocsátásokra lehet számítani, jól mutatta: a kabinet negyven-, későbbi korrekciója szerint negyvenkétmilliárd forintot különített el a várható végkielégítésekre. Az elbocsátások meg is kezdődtek, ám a tapasztalatok azt mutatták, hogy nem a bürokrácia, hanem a lakossági szolgáltatások színvonala csökkent. A tárcavezetők ugyanis megkímélték, sőt több esetben növelték saját apparátusukat, míg az APEH-nél, a VPOP-nál, a környezetvédelmi felügyelőségeknél jelentős leépítések történtek.
A kabinet és a közigazgatási kar viszonyát jól mutatja, hogy tavaly júniusban a köztisztviselői érdekképviseletek tárgyalóasztalhoz szerettek volna ülni, mert megelégelték az „ellenük folytatott hecckampányt” és tisztázni akarták, hogy „a kormánynak mi a baja saját apparátusával”. Több kormányzati vezető a szerintük mindössze húszszázalékos hatékonysággal működő közigazgatást nevezte meg az ország versenyképesség-növekedésének gátjaként. Hangoztatták, hogy a döntések körül minden rendben van, azonban a végrehajtó köztisztviselők nemtörődömsége akadályozza a közigazgatás hatékony működését. A szférát képviselő valamennyi érdekvédelmi és más szakmai szervezet legutóbb novemberben fordult levélben Gyurcsányhoz, tiltakozva, hogy több kormányzati vezető újra támadja a köztisztviselői kart, miközben a kormányváltás óta végrehajtott, összességében tizenöt százalékos, azaz mintegy tizenötezer fős létszámcsökkentés lassan a feladatok ellátását veszélyezteti.
A kormány négy éve ígérgeti a kisebb, olcsóbb államigazgatást, az államreformot, azonban ebből semmi sem valósult meg, sőt az államapparátus létszáma az elmúlt négy év alatt több ezer fővel nőtt – reagált a kormányfő szavaira a Fidesz. A párt szerint a „luxusbaloldal kormányában” ötven százalékkal több állami vezető dolgozik, mint amennyi az Orbán-kormányban volt, és a legnagyobb mértékben – húsz százalékkal – éppen a Miniszterelnöki Hivatal személyi állománya növekedett. A Gyurcsány-kabinet állami vezetői évente összesen 6,2 milliárd forintba kerülnek a magyar adófizetőknek, ami kétszerese annak, mint amennyi az Orbán-kormány idejében alkalmazott állami vezetők esetében lenne – mutatott rá a Fidesz, javasolva, hogy a példátlan kormányzati pazarlás megszüntetésének első lépéseként még ebben az évben a felére kell csökkenteni az állami vezetők juttatásaira fordított költségeket.
Gyurcsány Ferenc hétfőn arra kérte az közigazgatási kart, hogy tartózkodjanak mindenféle pártpolitikai aktivitástól, kampányszerepléstől, a választási évtől függetlenül továbbra is koncentráljanak a kormány politikai és közjogi célkitűzéseinek, a száz lépés programjának a megvalósítására. A köztisztviselők túlnyomó többsége fő feladatkörében nem valamely politikai erő, hanem a köztársaság szolgálatára szegődött – fogalmazott. Felszólította hallgatóságát, hogy minden olyan vezetői magatartást akadályozzanak meg, amely esetleg a lojalitás, a hűség feltételévé a pártpolitikai beállítottságot teszi. Mint mondta, ő is el fogja választani miniszterelnöki és pártpolitikusi tevékenységét.
– A pártsemlegességre való kérés nemcsak mint a miniszterelnöktől, hanem egyben az elsőszámú munkáltatótól érkezett – fogalmazott lapunknak Fehér József. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára szerint a miniszterelnök kérése lényegében megegyezik a köztisztviselői eskü tartalmával. Ez alapján a köztisztviselők a szolgálati és az államtitkot megtartják, ugyanakkor a közérdekű adatokat kötelesek kiadni – tette hozzá Fehér József.
Ismeretes, 2002 óta a kormány számos független intézménnyel és vezetőjével került konfliktusba, ide sorolható a Magyar Nemzeti Bank, a Legfőbb Ügyészség, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Központi Statisztikai Hivatal. Gyurcsány Ferenc többször fogalmazta meg azt a vádat, hogy a Fidesz „árnyékállamot” működtet, amelyen belül fontos köztisztviselők sora nem az államhoz, nem a törvényekhez lojális, hanem azokhoz, akik az előző ciklusban kinevezték. – A kormány és a mögötte álló pártok nem tehetnek mást, mint hogy felveszik a sorozatosan eléjük vetett kesztyűt, és megvívják azt a küzdelmet, amely arról szól, hogy Magyarország demokratikus jogállam, vagy pedig demokratikus akaratnyilvánításában korlátozott tekintélyállam lesz – fogalmazott Gyurcsány. A most a köztisztviselők semlegességéért aggódó miniszterelnök ugyanakkor 2004 januárjában azt fejtegette, hogy „a mainál szélesebb körben, a kormányozhatóság reális szükségleteihez igazodva határoznánk meg azokat a köz- és államigazgatási funkciókat, amelyek betöltőitől a kinevező kormány politikai lojalitást várhat el”.
A kormánynak tartózkodnia kellene a független intézmények elleni támadásoktól és az így értékelhető nyilatkozatoktól – fogalmazott korábban Orbán Viktor. A volt kormányfő hangsúlyozta: Magyarországon minden köztisztviselő kötelességeit és jogait törvények határozzák meg, ennek kell érvényt szerezni. Minden, ami ezen túl van, az politika, méghozzá olyan politika, amivel nem lenne szabad megzavarni a közszolgálatot végző embereket.
origo.hu
Tényleg 50 fokos hőségre számíthatunk? – a szakértő válaszolt
