Nem múlt még el a veszély, de normalizálódni látszik a helyzet – nagyjából így foglalható össze a tegnapi nap gázellátásról szóló hírözöne. Az orosz–ukrán gázárvita miatt elsején visszaeső importmennyiség Magyarországon már hétfő éjszakára elérte a normális szintet, és a szokásosnál jóval nagyobb nyomásingadozás mellett ugyan, de tegnap is a szerződéseknek megfelelő maradt az ellátás. Az alternatív tüzelőanyagra átállított nagyfogyasztókat azonban még nem kapcsolták vissza a földgázellátásba. Az óvatosság érthető, hiszen az orosz–ukrán konfliktusban egyelőre nem körvonalazódik semmiféle megállapodás, kívülről nézve legalábbis nem észlelhető ilyen jel. Tulajdonképpen azt is csak találgatni lehet, mitől állt végül helyre a gázszolgáltatás. Hivatalos számokat ugyanis nem közöltek arról, mekkora földgázmennyiséget pumpáltak a tranzitvezetékbe Oroszországban a nyomáscsökkenés idején, hogyan változott ez a helyzet normalizálódása után, illetve, hogy Ukrajna megcsapolta-e, és milyen mértékben a szállítást.
A normálishoz közelítő ellátási helyzet törékenységére a miniszterelnök is felhívta a figyelmet. Gyurcsány Ferenc és a kormány több tagja tegnap délelőtt találkozott a Mol Rt. és a magyar diplomácia képviselőivel. Az eseményt követő sajtótájékoztatón a kormányfő sikeresnek nevezte ugyan az újévi gázellátási krízis első szakaszának kezelését, kihangsúlyozta azonban, hogy amíg a problémát okozó konfliktus nem zárul le, a hazai földgázellátás kockázata nagyobb marad az átlagosnál. Tekintettel azonban a föld alatti tárolókban lévő földgázra és a hazai kitermelésre, Gyurcsány Ferenc szerint az intézmények és a lakosság ellátása még akkor is megoldható, ha Oroszország teljesen elzárja a vezetéket. – Mivel a jelenlegi helyzet világossá tette, hogy nemcsak Magyarország, de gyakorlatilag egész Európa jelentősen függ az orosz gáztól, a tagországoknak egyeztetniük kellene beszerzési gyakorlatukat. Így elkerülhető lenne, hogy a sok „vevővel” és kevés „eladóval” jellemezhető piacon az importra szoruló országok kiszolgáltatott helyzetbe kerüljenek – jelentette ki a miniszterelnök, és egyben közölte: Magyarország egységes uniós energiapolitika kialakítására tesz javaslatot Brüsszelnek.
Az orosz–ukrán gázvita mindenki számára világossá tette, mennyire kiszolgáltatott helyzetben van Magyarország az energiaellátás biztonsága szempontjából. Ennek belátásához egyébként elegendő csak ránéznünk a térképre: mindössze két betáplálási ponton, egy keleti és egy nyugati vezetéken keresztül kapjuk a földgázt, de az osztrák határon át éppúgy keleti gáz áramlik be a csöveken, mint az ukránon keresztül. A teljes energiamérlegen belül a földgáz részaránya körülbelül negyvenöt százalékos, s a lakosság kilencven százaléka használja valamilyen formában ezt az energiahordozót. Teljes importigényünk az összfogyasztás nyolcvan százalékát teszi ki, ennek kilencven százaléka Oroszországon és Ukrajnán át érkezik – orosz, illetve türkmén forrásból –, 95 százalékban a Mol
Rt.-n, öt százalékban két aktív kereskedőn keresztül. A hazai kitermelés a fogyasztás húsz százalékát adja, növelésére nincs remény, földgázmezőink kimerülőben vannak. Más forrásból a gázhoz gyakorlatilag nem tudunk hozzájutni. Németországból vásárolhatnánk ugyan valamennyi földgázt, de az ár miatt ennek csak krízishelyzetben lenne értelme, olyankor meg ott sincs felesleges kapacitás.
A Mol Rt. elnök-vezérigazgatója úgy látja, hogy a fenti helyzet miatt Magyarország a térség legkiszolgáltatottabb állama. Hernádi Zsolt szerint a mindenkori kormányok súlyos hibát követtek el, amikor a földgázhasználat minél nagyobb elterjedését ösztönözték, elhitetve, hogy a földgáz nemcsak tiszta, de olcsó energiahordozó is. Ezért most az államot is felelősség terheli, hogy megtalálja a kiutat. Az orosz függés csökkentéséhez új vezetékre lenne szükség, s emellett bővíteni kellene a tárolókapacitásokat is. Jelenleg 3,4 milliárd köbméternyi földgázt képes tartalékolni a Mol Rt. a rendelkezésre álló öt föld alatti tárolóban. Ezek feltöltése költséges, Hernádi szerint ezért a földgáz hatósági árának megállapítása is tulajdonképpen biztonsági kérdés.
Ugyancsak elengedhetetlen volna hazánk középtávú energiastratégiájának megalkotása. Gyurcsány Ferenc most a munka felgyorsítását kérte a gazdasági tárcától, így a jövő év első felére elkészülhet a tervezet. Ugyanakkor arról kevesebb szó esik, hogy a dokumentumot már másfél esztendeje el kellett volna készítenie a kormánynak, ám az végső formáját azóta sem nyerte el.
Olajdrágulás. Mérséklődtek a földgázárak tegnap a szabadpiacon. A privatbankar.hu szakportál szerint a piacot megnyugtatta az a bejelentés, miszerint az orosz monopoltársaság fenntartja szállításait. Drágult ugyanakkor a kőolaj. New Yorkban és Londonban az olaj drágulása – részben az észak-amerikai váratlan havazások hatására – estére már megközelítette a hordónkénti két dollárt. A piacok attól is tartanak, hogy a gázvita átrendezheti Európa üzemanyag-ellátási helyzetét, s megváltoztathatja az orosz energiaellátás biztonságával kapcsolatos eddigi álláspontot.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség