A Levegő Munkacsoport tanulmánya rámutatott: a repülés az egyik leginkább környezetszenynyező közlekedési mód. Ezt állapították meg uniós vizsgálatok az egy utasra és az egységnyi szállított teherre nézve. A világ összes közlekedési eredetű szén-dioxid-kibocsátásának tizenkét százalékát írják a légi járművek számlájára. A felmelegedésért felelős szén-dioxidon kívül jelentős mennyiségű szén-monoxid és többféle nitrogén-oxid is távozik a repülőgépekből, ami, rendkívül agresszív lévén, az ózonréteg vékonyodásához járul hozzá. A legújabb külföldi kutatások pedig már arra is rávilágítottak, hogy a kerozin égése során felszabadult víz – amit a földről kondenzcsíkként látunk – szintén beleavatkozik a magas légköri folyamatokba. Így olyan magasságban is felhő képződik, ami arra egyébként nem jellemző, ez viszont megemelheti a légkör hőmérsékletét, mintegy erősítve az üvegházhatást.
– Elképzelni is nehéz, de a repülőgépek évente 150 millió tonna vizet hagynak a magasban – magyarázta kérdésünkre Simon Gergely, a szervezet munkatársa. Hozzátette, csak Budapesten a lakossági fűtés szennyezéséhez képest a légi közlekedés kétharmadnyi szén-monoxidot enged a levegőbe, nitrogén-oxidokból pedig évente 880 tonnát bocsátanak ki a hajtóművek. Simon elmondta, a repülőterek környékén jól mérhetőek a légszennyező anyagok. A lakókra közvetlenül a le- és felszállás, valamint a földi mozgások jelentenek fokozott terhelést, a repülőterek tíz kilométeres körzetében mindenhol erősen szennyezett a levegő. Ezt a helybeliek nem mindig érzik, mert ezek a gázok már olyan kis mennyiségben is károsíthatják az egészségünket, amikor még nem is érezzük a szagukat, sőt némelyik szagtalan, így sokan nem is tudják, milyen egészségkárosító hatásnak vannak kitéve. Párás időben azonban az üzemanyagot, a kerozint már érezhetjük a környéken. Egy Amerikában végzett kutatás eredménye szerint aki egy repülőtér tíz kilométeres körzetében él, annak jóval nagyobb esélye van a rákos megbetegedésekre, továbbá nagyobb a gyermekhalandóság.
– A veszélyes anyagok mellett a zajártalom szintén terheli az ott lakókat, emiatt számtalan lakossági bejelentés érkezik a szervezethez – erősítette meg Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadó irodájának vezetője. – A Ferihegyi repülőtér a fapados járatok bevezetése és az erősödő utasforgalom miatt egyre több járatot indít. A fejlesztések és az új csatornák nyitása érdekében a légi közlekedési folyosókat alacsonyabbra vitték, 9000 méterről 2700-ra. Ezt elhibázott lépésnek tartja a Levegő Munkacsoport, mivel így mind a zaj, mind a légszennyezés hatása erősebben érinti a fővárost – jelentette ki Simon Gergely. – A nyugatról érkező gépek már Békásmegyernél, Csillaghegy térségében leereszkednek, és alacsonyan szállnak át Budapest felett. A földi gurulás, más néven taxizás, valamint a le- és felszállás sokkal nagyobb károsanyag-kibocsátást eredményez, mint az állandó sebességű magas repülés.
A szervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy a légi közlekedést nem terhelik olyan adók, mint például a közúton járókat a súlyadó. A repülőjegy ráadásul forgalmiadó-mentes, a kerozin pedig jövedékiadó- és szintén áfamentes. Tulajdonképpen nem kompenzálja semmilyen kivetett teher az okozott környezeti kárt. Sőt, sok esetben az állam közvetlenül is támogatja a légi közlekedést, például jelentős összegeket ad a repülőtér-fejlesztésekre. Ezért a környezetvédők szerint az jelentené a megoldást, ha megadóztatnák a repülést is, a befolyt összeget pedig a szennyezés csökkentésére fordítanák, illetve a környezetbarátabb közlekedési módok terjesztésére. Az EU több tagországában már tettek ilyen lépést: külön repülőtéri adót vetettek ki, amelyet minden utasnak meg kell fizetnie.
Ahhoz, hogy a kiotói jegyzőkönyvben tett vállalásoknak eleget tegyünk, a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét csökkenteni kell. Ezért tavaly az Európai Bizottság már kezdeményezte, hogy 2008-tól a kvótarendszert terjeszszék ki minden légitársaságra. Kimutatásaik alapján ugyanis évi több mint négy százalékkal nő az üvegházgázok kibocsátása. A gyors növekedés pedig visszaveti a más ágazatokban történt előrelépést. Ha a forgalom erősödése az eddigiekhez hasonlóan folytatódik, az unió repülőterein a nemzetközi járatokból származó kibocsátás 2012-re 150 százalékkal nő 1990-hez képest.
A környezetvédelmi tárca nemzetközi éghajlat-politikai osztálya arról tájékoztatta lapunkat, hogy az európai éghajlat-változási program részeként a bizottság egy munkacsoportot állít fel, és az év végére már egy jogszabálytervezetet is kidolgoznak. Ezért vizsgálják a légi közlekedés éghajlatra gyakorolt hatását, és bejelentési kötelezettséget, valamint büntetési tételt is meghatároznak majd. Március végére pedig már választ kaphatunk arra, milyen szervezeti forma lesz felelős a kibocsátás következményeiért, és milyen típusú repülések kerülnek a szabályozás hatálya alá.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
