Tisztában kell lennünk azzal, hogy a mi védelmi rendszerünk nem a Maginot-vonalhoz vagy a Westwallhoz hasonló erődökből, hanem tábori erődítésszerűen kiépített és csak betonozott óvóhelyekkel ellátott völgyzárakból áll. A védelem szívóssága nem a beton óvóhelyre, hanem a védőcsapat ütőképességére, a tábori erődítések rendszerét ügyesen kihasználó mozgékonyságára, a közelharcot kereső, elszánt harckészségére van alapozva.
Helyesen kell felismerni, hogy az erődcsapatok kiképzése az általános alapkiképzésen felül a völgyzár sajátos, helyhez kötött, védőleges harckiképzéséből áll. Ez korántsem jelenti azt, hogy az erődcsapatok passzív magatartással bevárják, míg az ellenség a völgyzárra felzárkózik, azt bekerítve támadja. A harcokkal kell a védendő völgyet biztosan kézben tartani, a völgyet az ellenség elől elzárni. […]
Az együttműködés gyakorlása érdekében az erődcsapatok keressék a völgyzárakhoz legközelebb elhelyezett hegyi- és határvadászcsapatokkal az érintkezést. A határvédelmi harcokban az erődcsapatoknak is – legalább részeikkel – részt kell venniük. A völgyzárakban nem tűrhető teljesen passzív, csak védőálláson belül folytatott védelem. Az erődcsapatoknak is igyekezniük kell a völgyzár közelébe férkőzött támadó ellenségnek még a völgyzár fő ellenállási vonalán kívüli megsemmisítésére. […]
Legyünk tisztában azzal, hogy a völgyzáraink legnagyobb részének a védelmi rendszere, különösen a körvédő képessége még nem tökéletes. Sem az egész völgyzár, sem az egyes fészkek nem elég körvédőképesek! Az egyes fészkek többnyire meszsze fekszenek egymástól, a fedett terepen nem látják egymást, s így nem képesek egymást támogatni. Az ellenség egyenként küzdheti le őket anélkül, hogy a szomszéd erről tudomást szerezhetne. […]
Az erődszázad minden emberét támadásban ugyanúgy ki kell képezni, mint védelemben. Az ellentámadás, a korlátolt célú támadás és a közelharc besulykolása az erődszázadok szempontjából különösen fontos.
Be kell sulykolni az előterepen gyanútlanul előrenyomuló kisebb ellenséges részek elleni rajtaütések végrehajtását, az ellentámadó kisebb egységek együttműködését még kitartó fészkekkel, a támogató nehézfegyverekkel, tüzérséggel, repülőkkel, műszaki csapatokkal! […]
Az elveszett erődök visszafoglalására, a védőállásba betört ellenség kivetésére vagy megsemmisítésére az általános rohamkiképzés képesíti a védőcsapatot. Ellentámadás végrehajtására nemcsak a tartalék hivatott, hanem minden védő egység, amely állását elvesztette.
Az erődszázad minden emberét rohamharcossá kell kiképezni. […]
A völgyzárak lerohanásának fő eszköze a harckocsi. Az ellene való védekezés eszközei a páncéltörő fegyverek és a páncélromboló járőr. A páncélelhárításban való kiképzést – annak döntő fontosságára való tekintettel – az erődszázad-parancsnokok személyesen vezessék. Minden erődszázadnál legalább 3, de lehetőleg annyi páncélromboló járőrpárt kell kiképezni, ahány sorompót a völgyzárban le kell zárni. […]
Az erődcsapatok helyzetüknél fogva olyan viszonyok közé is kerülhetnek, hogy környezetükben részben az ottani nemzetiségi lakosságból, részben ejtőernyőscsapatokból alakult partizánharcok élednek fel.
Helyes kiképzéssel az ezeket a harcokat jellemző aljas, de nívós [sic!] harcmodorral szemben is fel kell hogy készüljünk. […]
Az erődszázad minden emberének értenie kell a föld- és famegmunkáló szerszámok használatához, aknák gyors lerakásához és felszedéséhez, ismernie kell a nagy feszültségű villamos akadályok jelentőségét. A drótakadályok építését, a drótok kötését és fűzését is oktassuk, mert a völgyzárakban sok olyan drótmező van, amely nem képez komoly akadályt. A vaskarók nincsenek kellőképpen betonba ágyazva, a drótmezők nincsenek lehorgonyozva, úgyhogy könnyen felemelhetők és drótvágás meg robbantás nélkül is legázolhatók, sok helyen nem figyelhetők meg, és tűzgéppel nem pásztázhatók. E hiányosságokat a műszaki kiképzés keretén belül fokozatosan meg kell szüntetni. […]
A völgyzárak területéről légi fényképek kerülnek kiadásra, hogy segítségükkel az építmények rejtését ellenőrizhessük és tökéletesíthessük. A csupaszon kiálló, messziről látható, vasúti sínek közé épített lőréspáncéloknak, meztelen betonépítményeknek, fedetlen betonóvóhely-bejáratoknak el kell tűnniük, mert ezek az állás árulói, és vonzzák az ellenséges tüzérségi tüzet.
(Bardóczy Ferenc vezérőrnagy kiképzési irányelvei, 1943 szeptembere. In: Illésfalvi Péter – Szabó Péter – Számvéber Norbert: Erdély a hadak útján, 1940–1944, Bp., 2005)
origo.hu
Tűz ütött ki a Puskás Arénában
