Munkaügyi adatok visszatartását kérték

Tavaly november 16-án kelt és a munkaügyi központoknak címzett levelében a helyes adatközlés lényegére hívta fel a figyelmet Héthy Lajos, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium azóta nyugalmazott közigazgatási államtitkára. A köztisztviselő, a levél tanúsága szerint, arra buzdította a megyei munkaügyi központokat, hogy a jövőben a regisztrált munkanélküliségi rátát ne közöljék, mert az adat módszertanilag aggályos, ellenben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a térségben hány betöltetlen állás van, és indultak-e új beruházások.
A küldeményt Kiss Gábor, a minisztérium sajtó-, kommunikációs és informatikai főosztályának vezetője egy rövidebb bevezető levélben kommentálta. „Héthy Lajos államtitkár úr körlevele nyomán ezúton pontosítjuk annak időpontját, hogy mikor adhatók ki a havi munkaerő-piaci adatok. A jövőben minden hónapban, amint megjelenik az MTI-ben a hír a KSH munkanélküliséggel kapcsolatos adatairól, ezt azonnal továbbítja a minisztérium sajtóosztálya. Ez lesz az a levél, amelynek küldési időpontjától kezdve kommunikálhatók a havi megyei munkaerő-piaci adatok” – áll a bevezetőben.
*
Az államtitkár levelében megjegyezte, a munkaerő-piaci folyamatokat átlátni és megérteni sokszor még a szakemberek számára sem könnyű feladat, de számít a munkaügyi központok segítségére, hogy az érdeklődők minél hitelesebben megismerjék a tendenciákat. Az államtitkár javaslatot is tett a jövőbeni közlés módjára. – Egyáltalán nem javasoljuk a regisztrált munkanélküliségi ráta közlését, mert az adat módszertanilag aggályos, nehezen értelmezhető, összehasonlításra alkalmatlan, s ezért félrevezető. Ismertessék meg ugyanakkor a közvéleményt a szélesebb összefüggésekkel. Így azzal, hány betöltetlen állás van a térségben, indultak-e új beruházások, s azok hány ember foglalkoztatását teszik majd lehetővé, (…) hogyan reagálunk a felvetődő problémákra, milyen (új) támogatásaink, programjaink vannak – áll a levélben.
Az ajánlás nem kötelező, a megyei munkaügyi központok önállóan kommunikálják adataikat – állították megkeresésünkre a munkaügyi tárcánál. Itt azzal indokolták a kérést, hogy a megyei központok és a KSH adatai a különböző módszertani alkalmazások miatt nem fedik egymást. A központok például az inaktív munkavállalókat is regisztrált munkanélküliként tartják nyilván, a KSH viszont csak az aktív álláskeresőket veszi ide. A tárca szerint a munkanélküliségi ráta önmagában való közlése nem ad valós képet a foglalkoztatottság helyzetéről. Összességében és egyszerű megfogalmazásban ugyanakkor elismerték: a munkanélküliségi ráta a munkaügyi központok adatai szerint magasabbak, mint amit a KSH adatai mutatnak.
Lapunk megkereste a Veszprém Megyei Munkaügyi Központot, a levél címzettjeinek egyikét. Bár az igazgató szabadságon volt, Horvát Andrásné gazdasági elnökhelyettestől megtudtuk: abból következően, hogy a központok felettes felügyeleti szerve a minisztérium, a szakmai utasításokat országos szinten kell követni. Ennek megfelelően Veszprémben is a meghatározott időpontban tartják a munkaügyi helyzetről szóló tájékoztatókat.
Balsai István, az országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának fideszes elnöke megjegyezte, Héthy Lajos közigazgatási államtitkár az említett levél tanulsága szerint egyértelműen politikai szerepet vállalt, s ezzel elkövette a legnagyobb hibát, amit köztisztviselőként elkövethetett, politikai céljainak érdekében felhasználta az alárendeltjeit – szögezte le az ellenzéki politikus. Hozzátette: Héthy Lajos jutalma nem maradt el: nyugdíjazták.