Tizenhárommilliárd forint. Hivatalos források szerint a 17,5 milliárd forintnyi tavalyi keretből ekkora összeget nem költöttek el a Tisza mentén élők biztonságát megteremteni hivatott Vásárhelyi-tervre, dacára annak, hogy a tétel elvben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium rendelkezésére állt. Persányi Miklós, a tárca vezetője kérdésünkre cáfolta, hogy burkolt elvonásról lenne szó. Szerinte a vízügyi szakma így is csúcsteljesítményt nyújtott. Az előkészítés nehézségei miatt nem tudták hamarabb elkezdeni az árvízvédelmi műtárgyak megépítését, így nem tudták lehívni a rendelkezésre álló keretet sem. Csaba László közgazdász viszont botrányosnak tartja, hogy egy több mint tízmilliárd forintos összeg bent ragadhatott a költségvetésben, miközben számos tétel kifizetésre vár. Mint a közgazdász a Magyar Nemzetnek felvetette, az esetet az Állami Számvevőszéknek kellene megvizsgálnia.
Az ügy előzményeihez tartozik, hogy a Vásárhelyi-terv forrásának javát tavalyelőtt sem sikerült felhasználni, így meglehetősen különös az a hivatkozás, hogy az engedélyezési eljárások problémáit nem lehetett előre látni. 2004-ben a költségvetés nyolcmilliárd forintot biztosított a tervre, amit Draskovics Tibor volt pénzügyminiszter megszorító csomagja 7,73 milliárdra csökkentett. Ebből a tételből a környezetvédelmi tárca közlése szerint kivitelezési munkálatokra csupán 33,2 millió forintot fizettek ki. A tervezésre, előkészítésre költött pontos összeget lapunknak nem árulták el, az 1,5–2,5 milliárd forintra tehető.
A papíron megmaradt pénzt, 6,1 milliárd forintot 2005-re könyvelték át.
Ezek a tények, amelyek nagyban eltérnek Persányi Mikós korábbi ígéreteitől. A miniszter a 2003. október 15-i kormányülés utáni tájékoztatóján a távirati iroda archívuma szerint azt ígérte, hogy a Vásárhelyi-terv végrehajtásának költségei a következő négy évben (tehát 2004 és 2007 között) 130 milliárd forintot tesznek ki. Ebből ötvenmilliárd forintba kerül az árapasztó tározók kialakítása, tizenötmilliárd forintot igényel a mederrendezés, további harmincöt-, illetve harmincmilliárd forintot fordítanak az infrastruktúra-fejlesztésre, valamint tájgazdálkodásra, vidékfejlesztésre.
Persányi a tervet az elmúlt évtizedek legnagyobb infrastrukturális fejlesztésének nevezte az ország keleti részében, s megjegyezte, hogy a felépítendő árapasztó tározók összterülete a Balaton negyven százalékát teszi majd ki. A környezetvédelmi miniszter kijelentette, hogy elsőként a cigándi és a tiszaroffi vésztározó építését kezdik meg, 2004-ben. Egy évvel későbbi, hasonló tartalmú sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra is, hogy 1998 és 2001 között négy rendkívüli árvíz volt a Tiszán, a Vásárhelyi-terv első ütemének végrehajtásával azonban 60 centiméterrel lehet majd csökkenteni az árhullám csúcsát.
A miniszter e tájékoztatókon nem említette, hogy a 130 milliárd forintot nem időarányosan kívánják felhasználni, s – mint mára kiderült – a beruházás első két évében csak hatmilliárd forintot kívánnak kifizetni belőle. E logika szerint a következő kormányra 124 milliárd forintos teljesítés várna. Persányi ígéretével ellentétben az első két árapasztó tározó építése csak egyéves késéssel, 2005-ben kezdődött meg.
Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Csaba László közgazdászprofesszor
