Tébécé és esemes

Anyanyelvünk

Balázs Géza
2006. 01. 13. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy nyáron át énekeltük a Tiszán a Hooligans Királylány című slágerét, amelyben szerepel ez a sor: „lerendezel egy sms-sel”. Énekben nem kérdés, hogy vajon a „lerendezés” nagy- vagy kisbetűvel, esetleg kiejtés szerint kiírva történik. Ám újságcikkben, például SMS (sms)-kampányról szólva talán mégiscsak érdekes lehet.
Magam több tanulmányban is foglalkoztam az sms-sel (választási sms-hadjárat, sms-fal, sms-hírszolgáltatás), s mindig, következetesen kisbetűvel írtam. Bár lektoraim először csodálkoztak, később meginogtak, utóbb rám hagyták.
Mára az ország kétfelé szakadt sms-ügyben (is).
Az érvényes helyesírási szabályzat (11. kiadás) 283/b pontja szerint: „A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak, mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek.” Kicsit avítt példák következnek: gmk, tmk, szb, tsz, vb – és két idegen eredetű közszói betűszó is: tbc (= tuberkulózis) és tv (= televízió). Beljebb kezdéssel, tehát nem a szabály erejével azonban ezt is hozzáfűzik a szerzők: „A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band), DNS (= dezoxiribonukleinsav), EKG (= elektrokardiogram)” és így tovább.
A szabálypont és magyarázata egyértelmű: (főszabály) a közszói betűszókat (ha magyar, ha nem) kisbetűvel írjuk. Megjegyzés: a szaktudományokban azonban a nagybetűs írásmód is helyes. Képzeljenek maguk elé egy köznyelvi szöveget (például újságszöveget) és egy szaktudományos munkát. Látványosan elválik egymástól a csupa kisbetűs, kevés kiemeléssel élő és ezért könnyen olvasható újságszöveg, valamint a sok nagybetűs formát, rövidítést használó, sokféle kiemeléssel élő szaknyelvi szöveg.
Tehát a helyesírási szabályzat elvi alapján én az sms-t kisbetűvel írom. Ám az Idegen szavak és kifejezések szótára, az Osiris- és az Újhold-helyesírás a nagybetűs formát javasolja. Természetesen nem tévednek, ha az eredeti angol formát (SMS = short message service), valamint a helyesírási szabályzat által is elfogadottan, a szakszövegek csupa nagybetűs írásmódját követik. Nagyon sok idegen eredetű közszói nagybetűs forma bukkant föl a magyar nyelvű szövegekben: ADSL, ATM, DAT, DVD-ROM, GDP, PC, PIN, RAM, TIR, VIP stb. Ezek egyértelműen közszói és szakmai rövidítések. Az idézett formákat ezért csupa nagybetűvel írjuk. Szerintem ez is túlzás, ha nem szakszövegeket fogalmazunk, de valóban nehéz eldönteni, hogy a példák a magyar köznyelvi környezetben mennyire otthonosak. Az ADSL talán, az ATM talán nem annyira; a GDP-ről többet hallunk, mint a napsütésről, s mindenkinek van PIN kódja, holott a többség azt sem tudja, miből jön, a titkos kódot persze bizonyára értené (PIN = personal identification number, azaz ’személyi azonosító szám’).
A szabályzat tehát inkább kisbetűsítene a hétköznapokban, a különféle helyesírási szótárak viszont inkább nagybetűsítenének. Mi legyen a megoldás?
Szerintem határozott és merész lépés, amellyel a magyar helyesírás alapvető jellegéhez, a kisbetűs írásképhez térnénk vissza. Miért Írjunk MINDENT NagyBETŰvel, ha nincs annak valami különleges üzenete, jelentése?
Az sms ma már a leggyakoribb közszavak egyike, írjuk bátran kisbetűvel! Ahogy a tbc-t és a tv-t is kisbetűvel írjuk. Ráadásul kiejtés szerint is használjuk: tébécé és tévé. Vannak azután olyan öszvérformák, amelyeket a szótárak csupa nagybetűvel és teljesen kiírva kisbetűvel javasolnak (a csupa nagybetűs formát szerintem indokolatlanul ajánlják): PVC, de pévécé. CD, de cédé. Semmi nem indokolja folyó szövegben a WC csupa nagybetűs helyesírását. (Feliraton természetesen igen! Nehogy későn vegyük észre!)
Nehéz értelmes nyelvészeti érvet találni a tbc és a PVC, WC helyesírásának megkülönböztetésére (tuberkulózis, polivinil-klorid, water closet), hacsak azt nem, hogy az első kettő összetett, míg az utóbbi két szó. De akkor miért az első után „változik” a helyesírás?
Merjünk bátran visszatérni az érvényes akadémiai helyesírás szelleméhez, a köznyelvivé vált formákat magyarosítsuk a helyesírásban, így a kisbetűs helyesírásban is! Ne tegyük csupa nagybetűssé az írott magyar köznyelvet! A választóvonal talán az lehet, amikor egy idegen eredetű betűszót összetételi tagként használunk, toldalékolunk. Inkább írjuk kisbetűvel és kiejtés szerint, minthogy valamilyen öszvérmegoldást találjunk. Például CD-tartó ~ cédétartó, SMS-ezik ~ sms-ezik, sőt: esemesezik. Ha ez nem győzte meg önöket, magyar helyesírókat, akkor írják le a következő összetételeket: el + SMS + -ezik (a megoldás: elSMSezik?, na nem: elesemesezik!) vagy kör + SMS + t (a megoldás: körSMSt?, na nem: körsmst vagy köresemest). (Egyébként az összes sms-formát aláhúzza a számítógépes helyesírás-ellenőrző program. Nem tanították meg rá.)
Az sms ma már legalább annyira közhasználatú szó, mint a tv (tévé), és sokkal gyakoribb, mint a tbc. Nem tekinthető tudományos szónak, hiszen mindennapi kommunikációs közlési módot jelent. Olyasmi, mint a posta, a levél, a telefon… Még alig tízéves eszköz, de valószínűleg igen sok időre beírta nevét a történelembe, a magyar történelembe is. Már itt van új formája: az MMS vagy mms is. Ne írjuk csupa nagybetűvel!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.