Tébécé és esemes

Anyanyelvünk

Egy nyáron át énekeltük a Tiszán a Hooligans Királylány című slágerét, amelyben szerepel ez a sor: „lerendezel egy sms-sel”. Énekben nem kérdés, hogy vajon a „lerendezés” nagy- vagy kisbetűvel, esetleg kiejtés szerint kiírva történik. Ám újságcikkben, például SMS (sms)-kampányról szólva talán mégiscsak érdekes lehet.
Magam több tanulmányban is foglalkoztam az sms-sel (választási sms-hadjárat, sms-fal, sms-hírszolgáltatás), s mindig, következetesen kisbetűvel írtam. Bár lektoraim először csodálkoztak, később meginogtak, utóbb rám hagyták.
Mára az ország kétfelé szakadt sms-ügyben (is).
Az érvényes helyesírási szabályzat (11. kiadás) 283/b pontja szerint: „A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak, mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek.” Kicsit avítt példák következnek: gmk, tmk, szb, tsz, vb – és két idegen eredetű közszói betűszó is: tbc (= tuberkulózis) és tv (= televízió). Beljebb kezdéssel, tehát nem a szabály erejével azonban ezt is hozzáfűzik a szerzők: „A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band), DNS (= dezoxiribonukleinsav), EKG (= elektrokardiogram)” és így tovább.
A szabálypont és magyarázata egyértelmű: (főszabály) a közszói betűszókat (ha magyar, ha nem) kisbetűvel írjuk. Megjegyzés: a szaktudományokban azonban a nagybetűs írásmód is helyes. Képzeljenek maguk elé egy köznyelvi szöveget (például újságszöveget) és egy szaktudományos munkát. Látványosan elválik egymástól a csupa kisbetűs, kevés kiemeléssel élő és ezért könnyen olvasható újságszöveg, valamint a sok nagybetűs formát, rövidítést használó, sokféle kiemeléssel élő szaknyelvi szöveg.
Tehát a helyesírási szabályzat elvi alapján én az sms-t kisbetűvel írom. Ám az Idegen szavak és kifejezések szótára, az Osiris- és az Újhold-helyesírás a nagybetűs formát javasolja. Természetesen nem tévednek, ha az eredeti angol formát (SMS = short message service), valamint a helyesírási szabályzat által is elfogadottan, a szakszövegek csupa nagybetűs írásmódját követik. Nagyon sok idegen eredetű közszói nagybetűs forma bukkant föl a magyar nyelvű szövegekben: ADSL, ATM, DAT, DVD-ROM, GDP, PC, PIN, RAM, TIR, VIP stb. Ezek egyértelműen közszói és szakmai rövidítések. Az idézett formákat ezért csupa nagybetűvel írjuk. Szerintem ez is túlzás, ha nem szakszövegeket fogalmazunk, de valóban nehéz eldönteni, hogy a példák a magyar köznyelvi környezetben mennyire otthonosak. Az ADSL talán, az ATM talán nem annyira; a GDP-ről többet hallunk, mint a napsütésről, s mindenkinek van PIN kódja, holott a többség azt sem tudja, miből jön, a titkos kódot persze bizonyára értené (PIN = personal identification number, azaz ’személyi azonosító szám’).
A szabályzat tehát inkább kisbetűsítene a hétköznapokban, a különféle helyesírási szótárak viszont inkább nagybetűsítenének. Mi legyen a megoldás?
Szerintem határozott és merész lépés, amellyel a magyar helyesírás alapvető jellegéhez, a kisbetűs írásképhez térnénk vissza. Miért Írjunk MINDENT NagyBETŰvel, ha nincs annak valami különleges üzenete, jelentése?
Az sms ma már a leggyakoribb közszavak egyike, írjuk bátran kisbetűvel! Ahogy a tbc-t és a tv-t is kisbetűvel írjuk. Ráadásul kiejtés szerint is használjuk: tébécé és tévé. Vannak azután olyan öszvérformák, amelyeket a szótárak csupa nagybetűvel és teljesen kiírva kisbetűvel javasolnak (a csupa nagybetűs formát szerintem indokolatlanul ajánlják): PVC, de pévécé. CD, de cédé. Semmi nem indokolja folyó szövegben a WC csupa nagybetűs helyesírását. (Feliraton természetesen igen! Nehogy későn vegyük észre!)
Nehéz értelmes nyelvészeti érvet találni a tbc és a PVC, WC helyesírásának megkülönböztetésére (tuberkulózis, polivinil-klorid, water closet), hacsak azt nem, hogy az első kettő összetett, míg az utóbbi két szó. De akkor miért az első után „változik” a helyesírás?
Merjünk bátran visszatérni az érvényes akadémiai helyesírás szelleméhez, a köznyelvivé vált formákat magyarosítsuk a helyesírásban, így a kisbetűs helyesírásban is! Ne tegyük csupa nagybetűssé az írott magyar köznyelvet! A választóvonal talán az lehet, amikor egy idegen eredetű betűszót összetételi tagként használunk, toldalékolunk. Inkább írjuk kisbetűvel és kiejtés szerint, minthogy valamilyen öszvérmegoldást találjunk. Például CD-tartó ~ cédétartó, SMS-ezik ~ sms-ezik, sőt: esemesezik. Ha ez nem győzte meg önöket, magyar helyesírókat, akkor írják le a következő összetételeket: el + SMS + -ezik (a megoldás: elSMSezik?, na nem: elesemesezik!) vagy kör + SMS + t (a megoldás: körSMSt?, na nem: körsmst vagy köresemest). (Egyébként az összes sms-formát aláhúzza a számítógépes helyesírás-ellenőrző program. Nem tanították meg rá.)
Az sms ma már legalább annyira közhasználatú szó, mint a tv (tévé), és sokkal gyakoribb, mint a tbc. Nem tekinthető tudományos szónak, hiszen mindennapi kommunikációs közlési módot jelent. Olyasmi, mint a posta, a levél, a telefon… Még alig tízéves eszköz, de valószínűleg igen sok időre beírta nevét a történelembe, a magyar történelembe is. Már itt van új formája: az MMS vagy mms is. Ne írjuk csupa nagybetűvel!