Tündöklő fejedelem

k ö n y v e s h á z

Munkatársunktól
2006. 01. 28. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Jobban szerettem volna káposztásfazék lenni Erdélyben, mintsem kávét ivó findzsája a császárnak” – írja Mikes Kelemen Rodostóban, a magyar történelem legmagyarabb török falujában. Lehet vitatkozni azon, hogy kedves vagy szomorú helyszíne-e a magyar történelemnek e törökországi falu, de hogy hozzátartozik, az tagadhatatlan. II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek és bujdosó társainak a nyughelye volt százhetven évig, hiszen csak 1906-ban kerülhettek hamvaik magyar földbe. De még ezután is el kell telnie húsz esztendőnek ahhoz, hogy a közfigyelem a rodostói száműzöttek egykori lakóhelye felé forduljon, s hogy a magyar értelmiség ráébredjen: ha nem menti meg az emlékhelyet, bele kell törődnie pusztulásába. Végül is állami pénzekből, együttműködéssel épülhetett újjá a rodostói Rákóczi-ház.
Mára barátsággá szelídült az egykori török–magyar ellentét, ám a hosszú kapcsolat emlékei nyelvünkben, kultúránkban ma is elevenek. A Török–Magyar Baráti Társaság fizikai valójában is ápolja (emléktáblák állításával, könyvek kiadásával), éleszti újjá a két nép közötti kapcsolatokat. Gondozásában jelent meg most a II. Rákóczi Ferenc élete és törökországi emigrációja című szép kis kétnyelvű emlékkönyv, amely jeles magyar szerzők – történészek, irodalom- és kultúrtörténészek – írásai segítségével rajzolja fel a Rákóczi-szabadságharc eseményei mellett a kor jellegzetességeit, az emigráció éveit, s végül, de nem utolsósorban a fejedelem történelmi portréját, jelentőségét a magyar történelemben. Rákóczit az emlékezet az első magyar szabadságharc vezéreként, katonaként, politikusként, a magyar függetlenségeszme első képviselőjeként őrzi, magánemberi arcképét pedig Mikes Kelemennek köszönhetjük.
Küzdjünk az iskolai tananyag csökkentéséért! De e két embert, a tündöklő fejedelmet és hű szolgáját nem kellene a diákok batyujából kidobni. Hogy legalább a magyar gyerekek értsék még egy darabig, mi volt a kuruc és mi a labanc. S hogy a török–magyar történelmi, kultúrtörténeti kapcsolatok ápolása, főként most, hogy Törökország az unióba igyekszik, ne csupán egy kis baráti társaság szívügye legyen.
(II. Rákóczi Ferenc élete és törökországi emigrációja. Magyar–Török Baráti Társaság, Budapest, 2005. Ármegjelölés nélkül)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.