Ha vasárnap délelőtt egy fideszes politikus mondta volna azt, amit Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő jegyzett meg a konferencián (jelesül: radikálisokra és mérsékeltekre egyaránt szükség van az autonómiáról vívott harcban, mert amíg Dél-Tirolban a mérsékeltek tárgyaltak, a radikálisok villanyvezetékeket robbantgattak), mára már dübörögne a szocialista kampánygépezet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szíve fölött viselt pénztárcájára szorított kézzel, elcsukló hangon mondaná, hogy az ellenzék erőszakra buzdít. Így, hogy szocialista politikus mondta ki az igazságot, nem lesz belőle botrány.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) termében az Andreanum másolata várta a kétnapos tanácskozás résztvevőit. II. András királyunk 1224-ben keltezett oklevele Európában az első, területi autonómiát adó hiteles okirat – az erdélyi szászok kollektív jogait rögzítették benne. A szervezők finom célzása világos: Európában mi voltunk az elsők, akik autonómiát adtunk, most mégsem jár a magyaroknak az, ami a kontinens többi részén természetes.
Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke nyitóbeszédében bemutatta a terem négy festményét. Mindegyik alkotás egy-egy magyar várat ábrázol, de azóta a négyből három (Hricsó, Szepes és Trencsén vára) már nem tartozik Magyarországhoz. A nemzetek szálláshelye nem egyezik az országokkal – emlékeztetett az elnök, és elmondta, Nobel-díjas tudósok körében gyűjtenek aláírásokat egy kiáltványhoz, amely figyelmezteti a világot, hogy minden európai országban élő kisebbségnek joga van saját anyanyelvi egyetemhez.
Bukarest: nem történt előrelépés
Az európai autonómiamodellekről szervezett konferencia egy kicsit merészebb és őszintébb volt, mint a többi efféle rendezvény. Bár itt is elhangzottak közhelyek, és voltak kevéssé érdekes előadások (elcsépelt már minduntalan elmondani a sikeres példák történetét), akadt néhány egészen felrázó előadás. Sajnos a rendezvény díszvendége, Josep Bargallo Valls katalán főminiszter nem tartott előadást, és volt néhány nagy hiányzó is. Markó Béla RMDSZ-elnök, román miniszterelnök-helyettes nem ért rá, Csapó Józsefet pedig, aki az erdélyi magyarok háromszintű autonómiakoncepcióját kidolgozta, meg sem hívták. Nem kapott meghívót Ágoston András sem, pedig a délvidéki politikus markáns személyisége a Szerbiában élő magyarság autonómiatörekvéseinek. Itt volt viszont helyette Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi miniszter, aki pár hónapja egy magyar hetilapban úgy vélekedett: az anyaországba áttelepült délvidéki magyarok a kivándorlásuk okán érzett lelkiismeret-furdalásból festik sötétre egykori otthonuk helyzetét (például túldimenzionálják a magyarveréseket), emiatt nem mennek magyar befektetők Szerbiába. A rendezvény kiváló alkalmat adott arra is, hogy a határon túli politikusok találkozzanak egymással és anyaországi társaikkal – mivel a kormányfő lassan másfél éve nem hívta össze a Máértot, erre másutt mostanában nem volt módjuk.
Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke előadásában Ravasz Lászlót idézte: magyarnak lenni nem jogi vagy politikai, hanem elsősorban erkölcsi kérdés. A református püspök egyetértett a katolikusok körlevelével, amely szerint nemzetünk nagy bajban van, csak Isten irgalma menthet meg minket. Az eltelt másfél évtized alatt a nemzet összlétszáma egymillió fővel apadt – mondta. Mindez békeidőben történt, és akkora, mint a második világháborúban elszenvedett összes veszteségünk. Erdélyben még rosszabb a helyzet, ott középtávon etnikai humánkatasztrófával kell szembenézni, ha nem tudunk gyökeresen változtatni a helyzeten.
A nemzeti autonómia megvalósítása létkérdés az erdélyi magyarság számára – fejtette ki –, de a mindenkori többségi román hatalom hajthatatlan. Kijátszanak és megkerülnek minden nemzetközi előírást és határozatot, még az autonómiával köszönő viszonyban sem lévő kisebbségi törvényt sem szavazzák meg. A püspök szerint az RMDSZ megtagadja saját, háromszintű autonómiaprogramját, és immár a hatalom szerves részeként maguk is akadályozóivá váltak az autonómiának. A kisebbségi törvény készítésekor sem a civilekkel, sem az egyházakkal nem egyeztettek, sőt még saját parlamentjük, a szövetségi képviselők tanácsa sem látta a jogszabálytervezetet. Tőkés a pártpolitikán felül álló együttműködést szorgalmazott az autonómia érdekében.
Smaranda Enache, a romániai Pro Europa Liga társelnöke úgy véli, jelenleg alig néhány civil szervezet, egy be nem jegyzett regionális párt és néhány közéleti személyiség támogatja csupán a magyarok autonómiatörekvéseit a keleti szomszédunknál, de még a romániai magyarságban sincs konszenzus arról, hogy konkrétan milyen autonómiát akarnak. Dialógusra van szükség a kisebbség és a többség, románok és magyarok, Kelet-Európa és az unió között, de véleménye szerint ez is csak középtávon hozhat eredményeket, pár éven belül nem várható komoly előrelépés.
Budapest: a kormány mellébeszél
Varga Attila, az RMDSZ képviselője szerint hamis törésvonal Erdélyben az, hogy vannak, akik akarnak autonómiát, és vannak, akik nem akarják ezt. Szerinte az autonómia nem egy alapvető emberi jog, hanem államszervezési kérdés, és csak a többséggel együtt, közösen lehet kialakítani, egyoldalúan nem nyilatkoztatható ki.
Szabó Vilmos politikai államtitkár úgy véli, az anyaországban széles körű konszenzus övezi a határon túli magyarok efféle törekvéseinek támogatását. A szocialista–liberális kormánynak „kiemelt célja az uniós tagságunkból fakadó előnyök nemzeti érdekeknek megfelelő hasznosítása”, az autonómiát akkor támogatják, ha arról a kisebbség párbeszédet kezdeményez az adott államban. Szerinte a Kárpát-medencei magyarságnak saját autonómiakoncepciót kell kidolgoznia. Új magyar modellben kell gondolkodni, amely szervesen kapcsolódik a környező országok valóságához, de figyelembe veszi a magyar kisebbség sajátosságait és igényeit is.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke már nem látta ennyire optimistán a jelenlegi magyar kormány hozzáállását az országhatáron kívül szorult magyarokhoz. Szerinte a jelenlegi kormány verbális fájdalomcsillapító tablettákat küld a határon túliaknak akkor, amikor azok már nagyon ordítanak, de érdemben nem segít. Az aktív segítség nem azt jelenti, hogy azt mondjuk: egyezzetek meg a többséggel, s ha sikerült, akkor majd tapsolunk – fejtette ki, majd megígérte: ha a választók a Fideszt tisztelik meg bizalmukkal, az új kormány programja autonómiabarát, sőt autonómiacentrikus lesz. Az ellenzéki politikus szerint világosan ki kell mondani, hogy mi a cél, amit végső soron el akarunk érni: ez első körben ugyan felborzolhatja a kedélyeket a szomszédos országok fővárosaiban, de tiszta vizet önt a pohárba. Mindenki előtt világos lesz, ha autonómiát mondunk, akkor autonómiára is gondolunk – fejtette ki –, nem mint most: egy apró lépést tűzünk ki, miközben a többség azt is gondolhatja, hogy ezek meg sem állnak a határmódosításig. Az autonómia nem cél, hanem eszköz a határon túli magyarok boldogulásához. – Párbeszédet akarunk, nem konfliktust: ami nyugaton évtizedek óta működik, arról miért nem lehet Kelet-Európában beszélni? – fejezte be előadását.
Tytti Isohookana Asunmaa asszony, volt finn kulturális miniszter – aki sokat segített a csángóknak ügyük nemzetközi szintre emelésében – lapunk kérdésére elmondta: a jól működő autonómiákban teljesen természetes, hogy a gyerekek anyanyelvükön tanulnak, és téves felfogás, ha valaki a majdani érvényesülés reményével a többségi nyelven tanító iskolába íratja gyermekét.
Elisabeth Nauclér az Aland-szigetek autonómiájáról beszélt. A 6500 szigeten huszonhétezer lakó él, ám nekik nagy csalódást okozott az EU. Azt gondolták, hogy az unióhoz csatlakoznak, ehelyett kezdtek beolvadni Finnországba – fejtette ki. Cristoph Pan, a bolzanói kisebbségkutató intézet igazgatója a dél-tiroli autonómia gazdasági tapasztalatairól beszélt. Ott az adók kilencven százaléka helyben marad, ennek köszönhetően teljes a foglalkoztatottság, az egy főre jutó jövedelem pedig magasabb, mint az olasz nemzeti átlag (évi huszonhétezer euró személyenként), annak ellenére, hogy nagyon nehéz földrajzi körülmények között élnek a magas hegyekben. A negyvenéves munka melléktermékeként érték el a jólétet, az alapvető céljuk az önrendelkezés kivívása volt. A folyamat megismételhető – mondta a politikus, de a kerékpárról nem lehet átmenet nélkül átülni a Ferrariba!
Duray Miklós: Európa szégyene
Tabajdi Csaba EP-képviselő a bevezetőben már idézett megállapítása mellett kifejtette: autonómiája annak lesz, aki harcol érte. Úgy vélte, nem tudjuk megspórolni a munkát, magyar szellemi háttér, valós teljesítmény nélkül nem lehet eredményt elérni. Az uniós képviselő sérelmezte, hogy nincs részletes leltár, egy katalógus arról, hol és mit akarunk elérni, így képviselő-kollégáinak az asztalára nincs mit letennie. Mivel időhiány miatt nem volt mód kérdezni, így nem tudtuk emlékeztetni a szocialista képviselőt arra, hogy a Horn-kormány idején ő volt a területet felügyelő államtitkár (és most is a szocialisták kormányoznak), így igazán lett volna módja ezt elkészíteni. A politikus is párbeszédet sürgetett az úgynevezett radikálisok és mérsékeltek között Erdélyben.
Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke arra emlékeztetett, hogy a magyarok azért nem fogtak fegyvert önrendelkezési jogaik kivívása érdekében, mert a mostani többségi nemzetekkel évszázadokon keresztül ugyanabban az államban éltek, és a magyar nemzet a középkortól számítva egyetlen szomszéd népét vagy társnépét sem támadta meg. A magyarság nyolcvanhatodik éve tartó megalázott helyzete Európa egyik szégyene.
A fentebb már említett Korhecz Tamás délvidéki kisebbségügyi miniszter szerint Szerbiában biztosított és alkotmányban szavatolt a magyar kisebbség önrendelkezése a kultúra, az oktatás és a nemzeti identitás megőrzése területén. A Magyar Nemzeti Tanács 2002 óta döntéseket hoz, intézményeket alapít, de mégis keveset ír róla a sajtó, mert nem egyértelmű a megítélése. A tanács törvényes, de nem legitim és nem reprezentatív testület azok szerint, akik kiszorultak a hatalomból – mondta. Az autonómiafolyamat elkezdődött a Délvidéken – vélte. Még az elején vannak, de jó az irány.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyarok Szövetségének alelnöke szerint a KMKSZ alakult meg elsőként a határon túli magyar szervezetek közül a peresztrojka idején. Bár gyorsan népszavazást írtak ki, és ezen több mint nyolcvan százalék mondta azt, hogy autonómiát akar a tömbmagyarság számára, azóta nem sikerült előrelépni az ügyben – csak a Krím félszigeten élő oroszok kaptak efféle jogokat. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arra figyelmeztette a világot, hogy a magyarok békésen harcolnak a jogaikért, „nyakkendősen küzdenek” az önrendelkezésük érdekében, de nem figyelnek rájuk, miközben a balkáni fegyverropogás után mindenki Koszovó autonómiájáról beszél. A fiatal politikus egy olyan intézet felállítását szorgalmazta, amely összefogná az autonómiáról gondolkodó és tevékenykedő embereket.
A konferencia egyik legérdekesebb előadását Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester tartotta. A Magyar Polgári Szövetség elnöke egy felmérést ismertetett, amelynek értelmében a székelyföldi magyarok kilencvennyolc százaléka támogatja az autonómiatörekvéseket, hetvennyolc százalékuknál ez még az ország uniós csatlakozásánál is fontosabb! A politikus nem értette, hogy Magyarország miért sietett megszavazni Románia felvételét, és azt is sérelmezte, hogy Gyurcsány Ferenc Bukarestben (állítólag Markó Béla kérdésére) a román–magyar közös kormányülésen nem hozta fel témának a magyarok önrendelkezését. A polgármester szerint ebben a civilek és az egyházak teszik a dolgukat, csak a politika teljesít alul. Markó Béla RMDSZ-elnök azonnal alkotmányellenesnek minősítette a székelyföldi népszavazási kezdeményezéseket az autonómiáról – vajon Dél-Tirolban meddig maradhatna pártelnök az, aki alkotmányellenesnek minősítené most a száztizenhárom polgármester levelét, amelyben Bécs védelmét kérték? – tette fel a kérdést. Szász Jenő Tabajdi Csabával vitatkozva úgy véli, Erdélyben nincsenek radikálisok, csak mérsékeltek és megalkuvók. Előadása végén Ignasi Guardians i Cambo katalán elnököt idézte, aki szerint az autonómiáért vívott harc első lépése ott kezdődik, hogy leszámolunk saját árulóinkkal.
origo.hu
Rubint Rella nyilatkozott a válásról – így látja most az életét
