A gyöngyösi Puskin mozi épületét a helyi ferences rend építette 1938-ban. Az ingatlant a Rákosi-korszakban államosították, kezelője 1993-ig a Heves Megyei Moziüzemi Vállalat lett. Két helyi vállalkozó – Laczik Attila és Fejes Csaba – 1991-ben használatba vett egy 10, illetve egy 55 négyzetméteres helyiséget az ingatlanban, egyikük egy ruhaüzletet, míg a másikuk egy virágboltot alakított ki benne. – A mozi épületében, a tulajdonost képviselő kezelő írásbeli hozzájárulásával, utcafronti üzleteket alakítottunk ki. Ezt az építkezést az engedélyek beszerzése után saját költségen finanszíroztuk. Az építési engedély tartalmazza, hogy az üzletek helyén átépítés előtt folyosó és egy belső használaton kívüli terem volt. Az értéknövelő ráépítés, eltérő megállapodás hiánya miatt, a mi tulajdonunkat képezi – mondja Laczik Attila.
1993 nyarán a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) kapta meg az ingatlan kezelői jogát. A kezelő és a két vállalkozó tárgyalásokba kezdtek az átalakított ingatlanrészek ügyében, majd az érintettek elmondása szerint a KVI, 1994 tavaszán, egy olyan ötlettel állt elő, hogy mondjanak le minden jellegű követelésükről. Fejes Csaba, a kisebb üzlethelyiség építője aláírt egy bérleti szerződést, ám Laczik Attila nem, mondván, nem hajlandó lemondani ellenszolgáltatás nélkül arról az ingatlanrészről, amit ő korábban átépített. – Miután nyilvánvalóvá vált, hogy hajthatatlan vagyok, 1995 február 8-án bírósági eljárást megkerülve, hatósági végrehajtási határozat nélkül, a helyiség zárját felfeszítve, önkényesen kitettek az utcára, ráadásul csaknem 600 ezer forint értékű áru és berendezési tárgy ekkor el is tűnt az üzletből – emlékezik vissza Laczik Attila.
Fejes Csaba egyelőre maradhatott a helyiségben. Ezt követően mindketten perre vitték az ügyet. Fejes Csaba esetében a bíróság a bérleti szerződést kártérítés nélküli lemondásnak értelmezve, a szerzett tulajdonát ellenszolgáltatás nélkül a magyar állam tulajdonába juttatta.
Laczik Attila helyzete azonban bonyolultabb volt, hiszen ő nem írta alá annak idején a KVI számára az ingyenes lemondó nyilatkozatot. – Nyolc évvel ezelőtt, 1998-ban indítottam meg a magyar állam ellen a tulajdonjogi pert. A földhivatal, bírósági határozatra, bejegyezte a perindítás tényét. A per alatt Gyöngyös önkormányzata lépéseket tett az ingatlan megszerzésére, ám a perfeljegyzés miatt 2001. szeptember 7-én a földhivatal csak korlátozott, a peres eljárás kimenetelétől függő hatályú tulajdonjogot jegyzett be a tulajdoni lapon a város számára. A bíróság, szemben az ingatlan-nyilvántartás közhiteles bejegyzésével, az önkormányzatot teljes jogú tulajdonosként feltüntetve a pert 2002 áprilisában megszüntette. Az ingatlan-nyilvántartás szerint azonban a város a peres eljárás megszüntetése után 2 évvel, 2004. július 21-én lett tulajdonos. A per ténye azért lényeges, mert olyan ingatlant, amin perfeljegyzés van, sem eladni, sem lebontani nem lehet – jegyezte meg Laczik Attila, aki 2005 januárjában a város ellen is megindította a tulajdonjogi pert. – A Legfelsőbb Bíróságnál elfogultsági kérelemmel éltem, amit elutasítottak, így az ügyet újra a Heves Megyei Bíróság tárgyalta, pedig a bírói tanács többségében ugyanazon bírókból áll, akik 2002-ben az ingatlan-nyilvántartással ellentétes tulajdonlást megállapítva szüntették meg a pert. Ám ezúttal a bíróságok többszöri kérelemre sem tetették fel a perfeljegyzést az ingatlanra.
A vállalkozó közben, a 2002 áprilisában a véleménye szerint jogellenesen megszüntetett tulajdonjogi per miatt, kártérítési pert indított a Heves Megyei Bíróság ellen, amelyet a Nógrád Megyei Bíróság tárgyal. – A város, 2005. augusztusi 2-i dátummal pályázaton eladta az ingatlant a Styl-Építő Rt.-nek. A Heves Megyei Bíróság a tulajdonjogi per folytatása érdekében, azóta vár az ingatlan sorsát szentesítő adásvételi szerződésre, amelyet a helyi önkormányzat tudomásom szerint még nem nyújtott be. Laczik Attila szerint nyilvánvalóan azért, mert abban az önkormányzat úgy nyilatkozik, hogy az ingatlan per-, teher- és igénymentes, a perben az önkormányzatot képviselő jogtanácsos pedig ellenjegyezte az adásvételi szerződést.
Az érintettek elmondása szerint az új tulajdonos már lebontatta a régi Puskin mozi épületét – előtte, augusztus 30-án, karhatalom segítségével, Fejes Csabát is kitették az épületből –, sőt már hónapokkal ezelőtt, jogerős építési engedély nélkül, meg is kezdte az új szórakoztató- és bevásárlóközpont építését. – A jogerős építési engedély csak 2005. december 20-án született meg. Azzal, hogy a Styl-Építő Rt. elbontotta az épületet, eltüntette a per tárgyát. A bontási engedélyt az abasári önkormányzat adta ki, tette ezt úgy, hogy 2005 júliusában jeleztem nekik, az ingatlan per tárgyát képezi – mondja Laczik Attila.
A helyi ellenzék szerint kiderült, hogy a polgármester valótlant állított, amikor azt nyilatkozta az adásvétel kapcsán, hogy az ingatlan per-, teher- és igénymentes, hiszen a tulajdonjogi perben nem volt, és a mai napig nincs jogerős ítélet. – Milyen jogkövető magatartást vár el Hiesz György a polgároktól, ha maga sem tartja be a törvényeket – jegyezte meg Tuzáné Takács Zsuzsanna, a Fidesz választókerületi elnöke.
Végh Attila, Gyöngyös város önkormányzatának jogtanácsosa annyit mondott, tudnak a tulajdonjogi perről, tudomásuk szerint az ügyet másodfokon a Heves Megyei Bíróság tárgyalja. – Az ingatlanra nem került perfeljegyzés, így annak elidegenítésekor törvénysértést nem követtünk el – szögezte le Végh Attila.
A megyei és a városi bíróság szóvivője szerint a perfeljegyzés két ok miatt maradhatott el. – Vagy a felperes nem kérte azt, vagy a per olyan, hogy a bíróság nem is kérhette a földhivataltól a per feljegyzését a tulajdoni lapra – érvelt Kovács Péter.
Szerettük volna megkérdezni a Styl-Építő Rt. véleményét is az ügyről, de lapzártánkig a cég ügyvezetőit nem tudtuk utolérni.
origo.hu
Itt van Orbán Viktor és a BYD vezérének legújabb bejelentése – élőben az Origón
