Épül a műtrágya-birodalom

A Péti Nitrogénművek Rt. nyerte el a napokban a román Nitramonia cégcsoport privatizációs tenderét, s ezzel megvalósulni látszanak a hazai tulajdonos régóta dédelgetett regionális terjeszkedési tervei. A három évvel ezelőtti „műtrágyalázadás” egyik főszereplőjeként ismert cég egy szerb társaság felvásárlásában is érdekelt.

Hajdú Péter
2006. 02. 06. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Román vetélytársa orra elől halászta el a Péti Nitrogénművek Rt. a szomszédos ország egykori szocialista nagyvállalatának, a Nitramonia megvásárlásának jogát a privatizációra kiírt tenderen. Jelenleg folynak a szerződés részleteiről szóló egyeztetések, várhatóan egy hónap múlva kerül pecsét a dokumentumra. A román vállalatcsoportot korábban az amerikai SaT Oil Equipment and Machinery vásárolta meg, de miután nem teljesítette a privatizációs szerződésben foglalt környezetvédelmi és tőkeinjekciós feltételeket, tavaly februárban a vegyipari cég ismét visszakerült a román privatizációs társaság kezébe. Helyi sajtóhírek szerint az amerikai vevő jelentős összeggel tartozik a román államnak.
A román üzlettel a nitrogénművek, illetve a tulajdonos Bige Holding jelentős lépést tett egy korábban megcélzott kelet-európai cégbirodalom kiépítése felé. Még három évvel ezelőtt, a nagy műtrágyabotrány idején jelentette ki Bige László, a Bige Holding (B&H) tulajdonosa, hogy legalább két gyárat még megvásárolnak ebben a kelet-közép-európai régióban. „Ha nem mi, akkor más veszi meg ezeket a műtrágyagyárakat. Ha ezt ölbe tett kézzel néznénk, megerősítenénk magunk körül a konkurenciát. Szeretném én ezt a régiót úgy lefedni, stabil piacot nyerve, hogy évtizedekig ne rengethesse meg semmi a B&H-t.” Ez az elképzelés most megvalósulni látszik.
A fentebb idézett kijelentés akkor született, amikor a nitrogénművek főszereplője volt a hazai műtrágya-forgalmazás egyik legnagyobb összecsapásának. 2003. február elsején döntött úgy Csillag István akkori gazdasági miniszter, hogy bevezeti a tonnánként 11 600 forintos vámpótlékot. A mezőgazdasági szereplők körében közfelháborodást váltott ki a hazai műtrágyagyártók (amely leegyszerűsítve a nitrogénműveket jelenti) védelmével indokolt döntés. A szocialista agrárlobbi odáig ment, hogy ultimátumot intézett a miniszterhez: vagy visszavonja a döntést, vagy kezdeményezik felmentését a parlament plenáris ülésén. A miniszter azonnal visszavonta az intézkedést.
Az, hogy Csillag lépése miért érintette olyan érzékenyen a mezőgazdasági termelőket, a korábbi évek változásai ismeretében érthető meg. 1998 és 2002 novembere között még tonnánként 5200 forintos vámpótlékkal védték a magyar műtrágyatermelés érdekeit az olcsó földgázzal készült ukrán, orosz, román importtal szemben. A vámpótlékot azonban 2002 novemberében megszüntették, így decemberben a hazai importőrök mintegy 142 ezer tonna műtrágyát hoztak be az országba, 2003 januárjában pedig nagyjából még ugyanennyit. Ezt követte a vámpótlék újbóli bevezetése, ami miatt – egyes felmérések szerint – a január közepén jellemző tonnánkénti 33-34 ezer forintról 36-37 ezerre emelkedett a behozott műtrágya ára, s a hazai gyártású termékekért kért 41-42 ezer forintos ár is megemelkedett egy-két ezer forinttal. Miután az átlagosan 25 500 forintért behozott műtrágyát 36-37 ezer forintért adták tovább, egyértelmű volt, hogy a haszon jelentős része az importőrök zsebébe vándorolt.
Egyes akkori sajtóhírek szerint a Bige Holding semmiképpen nem veszített a vámpótlék novemberi eltörlésével, hiszen az érdekeltségi körébe tartozó cégek is nagy menynyiségben importáltak olcsó külföldi műtrágyát. Ezt a cég tulajdonosa, Bige László cáfolta, mondván: mindössze 14 200 tonnát hoztak be az országba. Sőt azt is felvetette, hogy a vámpótlék eltörlése miatt akár a termelést is szüneteltetheti a nitrogénművek az uniós csatlakozásig. Az EU ugyanis jelentős, mintegy 47 eurós vámpótlékkal védi a műtrágyagyártást. A mostani cégfelvásárlás után a holding Romániában és Magyarországon is otthon van, sőt importcéggel is jelen van a piacon. Tehát az unión belül és kívül képes kihasználni a piaci előnyöket.
Lapunknak nyilatkozva Bige László megerősítette korábbi terveit: az öt részvénytársaságból álló cégcsoport – a műtrágyagyártó Nitrofeltilizer, a robbanóanyag-gyártó Nitroexplosices, a speciális ipari építkezésekkel foglalkozó Nitroservice, a vasúti szállításra specializálódott Nitrotrans és a szennyvíztisztító Nitrocontrol – felvásárlását fontos lépésnek nevezte, és ismét hangsúlyozta, hogy hosszú távú céljuk egy regionális cégcsoport kialakítása, amelynek csak első lépése a romániai vállalkozás megvásárlása. A tulajdonos azért tartja nagy jelentőségűnek a mostani vételt, mert a régióban e szakmában már nem nagyon van szabad terület, vagyis a konkurensek orra elől sikerült megszerezni e stratégiailag jelentős vállalatcsoportot.
A cégvezető elmondása szerint a romániai vállalatcsoport tevékenységét már 1997–98 óta figyelte. Határozott elképzelései vannak a Nitramonia jövőjéről: a cégcsoport mind az öt vállalkozásának megvan a maga helye az elképzelt rendszerben, amelynek zászlóshajója a nitrogénművek. Az anyacég két éve építette fel szolnoki gyárát, péti központjában a tavaly elindított, mintegy húszmilliárdos beruházással megújítják a granulálóüzemet, 2007 első negyedében pedig befejeződik a savüzem építése. Ennek a 2004-ben 32 milliárdos bevétel mellett 4,5 milliárd adózás előtti eredményt elérő, s az előzetes várakozások szerint tavaly 36 milliárdos árbevételt realizáló anyacégnek lesz „leánya” a román Nitramonia.
A külföldi térnyerés persze nem annyira egyszerű. A Nitramonia egyes üzemegységei ugyan jelenleg is termelnek, mások azonban jelentős fejlesztésre, felújításra szorulnak. Az elkövetkezendő öt évben mintegy százmillió eurós beruházással uniós igényeket is kielégítő vállalkozássá lehet fejleszteni a magyarországi anyacég profiljába jól illeszkedő cégcsoportot – véli Bige László. A Nitramonia műtrágyatermelése mostanra visszaszorult, különösen a nemrégiben visszamondott privatizáció során tapasztalt hanyag kezelés következtében. Miután a Bige Holding, illetve a nitrogénművek egyre hangsúlyosabban a nitrogénalapú műtrágyagyártás irányában kötelezte el magát, stratégiai céljuk, hogy a jövőre várhatóan EU-tag Romániában jelentős piaci részesedést szerezzenek. Hatalmas piacról van szó, hiszen az ország szántóterülete mintegy 12 millió hektár, ugyanakkor a hektáronkénti műtrágya-felhasználás alig éri el a harminc kilogrammot, ami alig egyhetede az uniós átlagnak. A jövőre vonatkozó kérdésünkre a cég vezetője kifejtette: eltökélt szándékuk a további külföldi terjeszkedés. A mostani felvásárlás csak az első tégla a regionális cégcsoport épületében, hiszen jelenleg is versenyben vannak egy szerbiai műtrágyaüzem privatizációs tenderén.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.