George W. Bush elnök egy Los Angeles elleni terrorcselekmény sikeres megelőzéséről számolt be, miután Délkelet-Ázsiában sikerült letartóztatni az al-Kaida egyik kulcsemberének tartott tagját. A hírszerző szolgálatok munkájára jellemzően a két akció hátterére ezúttal is a titoktartás leple borult. Ismételten okot szolgáltatott viszont a felderítő zsurnalisztika képviselőinek arra, hogy fokozzák aktivitásukat annak a – mindeddig csak sejtett és spekulatív értesülésekből észlelt – szervezetnek a felderítésére, amelyet a nemzetközi terrorizmus elleni harc „szigorúan bizalmas” logisztikai centrumának tartanak.
A Camolin fedőnév alatt dolgozó ügynökcsapatot – a hamburgi Spiegel hírmagazin értesülése szerint – amerikai, német, francia, angol, ausztrál és kanadai munkatársak alkotják. A hírszerzés börzéjének mondható tevékenységüket egy Párizs peremén épült kaszárnyából végzik. Központjuk számítógépeinek termináljait lehallgatástól védett kábelek közvetlenül kötik össze a nemzeti szolgálatok főhadiszállásaival, így a német hírszerző szolgálattal (BND) a bajorországi Pullachban. A Camolinban szerepet vállalt nemzetek kötelezték magukat arra, hogy a rendelkezésükre álló információkat a nemzetközi felderítés rendelkezésére bocsátják. A francia kaszárnyában dolgozó szakértők ezekből állítják össze a terrorizmussal gyanúsított személyek életrajzát és keresik a nyomára vezető adatokat: mobiltelefonjának bemérésével megállapítható tartózkodási helye, s kiderítik, levelezése utal-e gyanús célokra. A legapróbb részletekre kiterjedő iratrendező összeállításával be is fejeződik a Camolin munkája, a dossziét átadják annak a szolgálatnak – elsődlegesen a CIA-nak –, amely a kapott információkat felhasználva kezdi meg a terroristának minősített személy üldözését. A németek – állítólag – a BND és az Alkotmányvédő Hivatal egy-egy ügynökét bocsátják a nemzetközi egység rendelkezésére. A szövetségi belügyminisztérium szóvivője cáfolta olyan terrorellenes központ létét, amelyben német alkalmazottak is dolgoznának.
A tagadó válasz kényes politikai meggondolásokból fakad, hiszen mind Berlin, mind Párizs igyekszik elhatárolni magát az amerikaiak számára természetes terrorellenes módszerektől, így a Guantánamóban működő fogolytábortól, vagy a fogva tartott gyanúsítottakkal szemben alkalmazott kihallgatási eljárástól. Annál fontosabbnak tartja az USA a Camolin jelentőségét. Washington megítélése szerint ugyanis a „szent háború” epicentruma Európára tolódott át, ahol tízmillió muzulmán él anélkül, hogy integrált tagjai lennének a társadalomnak. Egyben a koordinációs megegyezés legális lehetőséget nyújt a CIA-nak arra, hogy Európában is tevékenykedhessen. Arra a feltételezésre, hogy a Camolin munkája elősegíti a nemzetközi jogot megsértő kihágásokat, az érintett nyugat-európai fővárosokból nem érkezett válasz.
origo.hu
Kiadták a narancs riasztást az ónos eső miatt
